HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Útmutató
Hírek

Vadászok újratöltve, mindenki vessen rá egy pillantást, akinek kedves az élete.



Bedobtunk pár új canont, ajánljuk a "keresd a párját" játék kedvelőinek.



Csak a rangfoglaló ad erőt és mindent lebíró akaratot.



Az oldal nyitott:
2010. december 7-én

STAFF

Demetrius
Admin

Profil - PM

Multi: Jane Bianchi


Rain Phantomhive
Moderátor

Profil - PM

Multik:
Judas
Mavis Rosenthal
Luukas Richter
Chat
Latest topics
» Alapítvány épülete- Dave & Vero
Csüt. Okt. 12, 2017 8:12 pm by Veronica Thorne

» Autók és egyéb gondolatok - Daniel - DJ
Csüt. Okt. 05, 2017 9:28 pm by David Johnas

» Kronológia
Hétf. Szept. 25, 2017 2:43 am by John Dante

» Derek & John A tigris és az oroszlán
Pént. Szept. 22, 2017 4:28 am by John Dante

» Elmaradt kötelesség - Ms Clarke & John
Pént. Szept. 22, 2017 4:14 am by John Dante

» Greg & Lexi
Csüt. Szept. 07, 2017 10:03 pm by Gregory Tyson

» Hazatérés és egyéb katasztrófák - DJ, Phil, Promi
Szer. Szept. 06, 2017 8:49 am by David Johnas

» Prometheus - Daniel
Szomb. Aug. 26, 2017 6:28 pm by Daniel Mist

» Ráni és a Tanító Maya & Derek
Vas. Aug. 20, 2017 10:11 pm by Derek Simon

Top posting users this month
Veronica Thorne
 
David Johnas
 
Rain Phantomhive
 
Statisztika
Aktív tagjaink: 35
Lányok: 14
Fiúk: 21

Emberek: 6
Vámpírok: 5
Vérfarkasok: 7
Vérgepárdok: 3
Vérhiénák: 2
Véroroszlánok: 5
Vérpatkányok: 0
Vértigrisek: 4
Vadászok: 3
Holdfázis
CURRENT MOON

Share | 
 

 Luukas & Angelina

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
SzerzőÜzenet
Luukas Richter
Vadász
Vadász
avatar

Foglalkozás : Operátor
Avatar : Alexis Marcelo
Hozzászólások száma : 65
Csatlakozott : 2015. Jun. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Hétf. Aug. 10, 2015 12:52 am

Nem hittem volna, hogy rejtélyesnek talál. Zárkózottnak talán, és szűkszavúnak is akár, de rejtélyesnek lenni egy kicsit más kategória. Az elég menő.
Viszont ha rám bízza az út szervezését, akkor már mindjárt más. Nagyobb kedvel látok neki, és már nagyjából ki is találom, hogy merrefelé kell majd elindulnunk. Na nem mintha annyira alaposan ismerném a körülöttünk levő erdőket, mint a tenyeremet, mert erről szó sincs. De tudom, mely területek biztonságosak egy olyan kicsi vadász számára, mint én, és egy olyan kicsi tigrisnek, mint ő.
- Mindig ellógtam az osztálykirándulásokat, de a te sztorid egész bájos. Szerintem mindig mások ott hagyott túrabotjait vittétek magatokkal. És miután ott hagytátok, másnap valami másik gyerek egy másik iskolából biztosan felvette.
Mindez szép és jó, de amint a dolgok komolyra fordulnak, én is előveszem a komolyabbik arcom, amit Angel még nem látott, talán egyedül akkor, amikor leges legelső alkalommal a földre küldtem reflexből. Sosem használom a testi erőmet másokon, egyszerűen mert nincs rá szükségem. Most is csak egy kicsit fogtam meg határozottabban, és máris befejezte az ugrabugrálást és a tiltakozást. Meglepődik, látom. De aztán azt is látom, ahogy végigmér, és ezzel emlékeztet arra, amiről kicsit megfeledkeztem: hogy pucér vagyok teljesen. Úgy lépek el tőle, mintha égető hőt sugározna a teste, és el is fordulok minden további szó nélkül. Zavartan kapom fel egyszerre a telefont és az alsómat a földről, amibe bele is ugrándozom, miközben rövid instrukciókat adok a telefonba: kettes kód, harmadik emelet, liftakna, illetve hálószoba, vörös szituáció, és hogy harminc másodperc, meg ilyenek, amiknek így kiragadva semmi értelmük nincsen, de számomra és a vonal túlsó végén lévő vadásztársamnak nagyon is sokat jelent. Közben a klaviatúra fölé hajolok, és próbálom elhessegetni Angel kezét. Nem is tudom, mit akar, de hirtelen a hasamhoz kezd el nyúlkálni, mintha csikizni szeretne. De én ezt annyira nem díjazom. Nemcsak azért, mert rohadtul csikis vagyok, hanem mert éppen dolgom van, nem érti meg?
- Ne csináld, el a kezekkel! - szólok rá fojtott hangon, és igyekszem szigorúan nézni rá. - Ezzel perceket pakolsz a zsebembe - hívom fel rá a figyelmét, és remélem, ez meggyőzi majd, elvégre biztos szeretne minél hamarabb végezni az egész rajzolásosdival.
Ha kell, lefogom megint a kezét, de nem nagyon szeretném, mert azzal nekem is foglalttá válik egy kezem. Ha nem bír magával, akkor fogok egy vastagabb kábelt, és egy mozdulattal összekötözöm Angel kicsi csuklóit, majd leültetem a székre, és hogy ne tudjon elmászkálni és nyúlkálni, mögé állva csinálom tovább, amit csinálok a kis parancsnoki hidamon, amin most már öt monitoron nézhetjük, mi történik abban a szobában és lakásban, ahol az előbb veszekedtek. Az a rohadék vérpatkány férfi épp kék hajánál fogva húzza végig a szobán Kathyt, miközben üvöltözik vele. Kathy persze megkapta a kiképzést, meg tudná védeni magát, de akkor oda lenne az alteregója, ezért nem tesz semmit. De a csapat zsarunak öltözött többi tagja végre behatol a szobába, és leterítik a férfit a földre. Persze Kathyt is megbilincselik, ez a színjáték része. Innentől már nem áll fent vészhelyzet, úgyhogy leteszem a telefont is és a monitorokra visszateszem az eredeti képeket, aztán lenézek Angelre.
- Ennyi volt az egész. Mégis mit nyúlkálsz? Azt mondtad, tapiról nincs szó - emlékeztetem, milyen szöveggel is jött át úgy egy fél órával ezelőtt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Angelina Benett
Vértigris
Vértigris
avatar

Foglalkozás : műkorcsolya oktató / leendő diák
Avatar : Taylor Swift
Hozzászólások száma : 90
Csatlakozott : 2012. Jun. 14.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Szomb. Aug. 15, 2015 8:15 pm

Valamit elrontottam. Hogy mit abban magam sem vagyok teljesen biztos, de az biztos, hogy valamit nagyon elrontottam, és csoda, hogy nem dobott ki azonnal a lakásából. Talán félre értettem valamit, vagy Ő, hiszen eszem ágában sincsen bántani vagy csikizni én csak a testét akarom az őt megillető figyelemben részesíteni, azaz csodálni, hiszen nagyon tetszik, főleg ahogy ráesik a fény. Muszáj megérintenem, de Ő ezt nem díjazza és hamarosan lekötözve találom magam abban a székben amiben az előbb még olyan kis bájosan rajzolgattam a szerszámát.
Kezdem egyre kényelmetlenebbül érezni magam, miközben továbbra is azon kattog az agyam, hogy mit is ronthattam el, hiszen a saját felfogásom szerint nem csináltam semmi rosszat sem és a falkában is mindig csak dorombolást kapok ha valakit elkezdek simogatni, de itt nem. Elfelejtem, hogy Luukas nem vérállat, ahogy azt is, ahogy megismerkedésünkkor leterített.
Ahogy beugrik az a kép, már látom is a hasonlóságot Luukas akkori arca és a mostani között. Akkor ellenségnek tekinthetett és mivel lekötözve ülök most is annak tarthat, pedig nem vagyok ellenség.
Egyre gyorsabban kezd verni kicsi szívem és nem azért mert izgatott leszek, mert ez izgalmas. Nem, egy cseppet sem izgalmas, inkább félelmetes és ahogy próbálom lefejteni a csuklóim körül a zsinórt nem járok sikerrel. Egyre szaporábban veszem a levegőt és nem tűnik fel, hogy mi megy a monitoron, csak a csuklóimra tudok összpontosítani és arra, hogy nehogy előugorjon belőlem a cica, mert annak nem lesz jó vége. Megpróbálom vissza küldeni a mélybe, de Ő jönne fel, hogy kiszabaduljon. Szorosan behunyom a szemeimet és próbálok összpontosítani, de nem igazán megy, mert csak ugyan az a szöveg ismétlődik az elmémben: " Nem foghatnak le megint. "
MEghallom Luukas hangját, most hozzám beszél, lassan kinyitom a szemeimet és ránézek. Szempilláim nedvesek a szemeim sarkából kicsorduló könnyek miatt. Mikor kezdtem el sírni? Miért nem emlékszem rá? Egyre jobban kiborít ez az egész.
- Nagyon sajnálom, kérlek engedj el. Oldozz ki kérlek!! szólalok meg, legszívesebben kiáltanám az egészet, de nem megy, csak suttogok.
- Haza megyek és többet nem foglak zavarni, megígérem. Nem is nyúlok hozzád. Sajnálom, hogy ma megzavartalak. - hajtom le a fejemet és várom, hogy vagy megbüntessen, azért amiért ilyen szófogadatlan voltam, vagy elengedjen.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luukas Richter
Vadász
Vadász
avatar

Foglalkozás : Operátor
Avatar : Alexis Marcelo
Hozzászólások száma : 65
Csatlakozott : 2015. Jun. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Vas. Aug. 16, 2015 11:49 pm

Csak pár perc volt az egész, nagyjából öt, ezért mikor lenézek Angelre és meglátom, hogy sír, teljesen bepánikolok. Mikor kezdett el sírni, és én miért nem vettem észre?! És főképp: mégis miért sír? Elsuttogja talán, és nyújtja a kezeit, én pedig egy szót se értek az egészből. Körülbelül három másodpercig csak állok ott kukán és fogalmam sincs, mit csináljak, de aztán végül rájövök.
A csuklójához nyúlok, és ujjaim villámgyorsan elkezdik eloldozni. Nem húztam ilyen szorosra a kábelt, egészen biztos, hogy nem, de akkor mitől feszült ennyire meg? Próbált biztosan kiszabadulni - ez a csomó ilyen, minél tovább feszegetik, annál szorosabbra húzódik. Te jó ég, hiszen én csak viccből... Elé térdelek, hogy jobban lássam azt a francos csomót, és már ki is bogoztam.
- Angel, én... Csak megcsikiztél, és azt hittem, hogy direkt rosszalkodsz... Egyáltalán nem azért, nem zavarsz, én csak... Jézusom, ne haragudj, nem akartalak megijeszteni, már el is oldoztalak, látod? - mutatom fel a kábelt, majd inkább félredobom a fenébe, hogy ne is lássa.
Letörlöm a könnyeket az arcáról, mert nem tudom elviselni ezt a látványt, ahogy sír. Neki nem szabad sírnia, soha de soha, mindig nevetnie kell, esetleg bosszankodnia miattam, de nem szomorkodni! Megfogom a két kezét, és ha nem ellenkezik, a nyakamba húzom őket, majd magamhoz ölelem, persze, csak akkor, hogyha nem tiltakozik vagy nem kap pánikrohamot, vagy igazából fogalmam sincs, mi a fene történik, de semmi jó, az egészen biztos.
- Minden rendben, ne haragudj, csak viccelni akartam, sajnálom! - kérek tőle milliószor bocsánatot, és remélem, megnyugszik, mert ha nem... hát akkor nem is tudom, mit csináljak vele. Talán egy kis fű segítene, bár az se, hiszen tigris.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Angelina Benett
Vértigris
Vértigris
avatar

Foglalkozás : műkorcsolya oktató / leendő diák
Avatar : Taylor Swift
Hozzászólások száma : 90
Csatlakozott : 2012. Jun. 14.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Kedd Aug. 18, 2015 12:04 am

Futok, futok amennyire csak kis lábaim bírják, a szívem zakatol és érzem, hogy nemsokára valami nagy dolog fog velem történni, de nem az, ami most elkerülhetetlen... hanem valami más, valami borzalmas.
Erős kar szorítja le az enyémeket a csuklómnál fogva, a másikkal a ruhámat tépi. Érzem a bőrömön a hűvös levegőt és megrémít, nem tudok szabadulni, hiába feszegetem a kezeimet és rugdosok a lábaimmal semmire sem megyek velük. Sikíthatnék, de már annyit sikítottam, hogy a tokom képtelen több hangot kiadni magából, fáj, annyira fáj mindenem!


Megrezzenek, mikor magamhoz térek, majd gyorsan elfordítom a fejemet, nem akarom a kábeleket látni, mégis mi a célja velük? Megint meg akar kötözni vagy esetleg azzal akar elverni? Nem tudom, hogy milyen érzés lehet, de ha nem fog le közben, akkor elviselhető lesz, bármit megteszek, csak ne fogjon le megint!
Hátrébb húzódok a kezei elől, de a szék háttámlája nem engedi, hogy hátrébb húzódjak, nincs menekvés, el kell viselnem meleg kezének érintését az arcomon. Meg fog ütni, biztos meg fog ütni, de nem teszi, ehelyett végigsimít mind a két orcámon. Bár ne tenné! Miért nem tud egyszerűen csak megütni aztán elengedni?
Nem merek a szemeibe nézni,, félek, hogy a régről ismert hideg, fekete szempár fog rám vissza bámulni, ráadásul mosolyogva és sokat sejtetően. Gyűlölöm azt a szempárt és egyben rettegek is tőle.
Nehéz megkülönböztetni azt, ami a fejemben játszódik és azt, ami tényleg megtörténik. A dolgok teljesen összemosódnak és ez még jobban halálra rémít. Miért nem tudom egyszerűen csak elfelejteni az egészet? Vagy ami még jobb lenne, miért nem tudok egyszerűen csak eltűnni egy időre, és hogy ha már biztonságos akkor vissza térni. Sokkal egyszerűbb lenne az életem, de nem csak az enyém, hanem mindenki másé is.
- NE!!!- kiáltok fel amikor elkezdi húzni a kezeimet. Megint meg akar kötözni, és ezt nem hagyhatom neki, ezért gyorsan kivetem magam a székből és behúzódok az első sötétnek tűnő sarokba, hátha itt nem vesz észre.
Felhúzom a lábaimat és átkulcsolom a térdeimet a kezeimmel, hiszen ha így maradok akkor nem tud engem bántani, hacsak nem erősebb nálam, de nem az, tudom, hogy nem az, hisz Ő nem vérállat...
Egy gondolat és már nem csak az emlékek öntik el minden érzékszervemet hanem a bennem lakozó nagy macska is tiszteletét teszi. Ő is fél, retteg és erre csak egy megoldást tud, a támadást, de nem hagyhatom, nem engedhetem, hogy kitörjön belőlem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luukas Richter
Vadász
Vadász
avatar

Foglalkozás : Operátor
Avatar : Alexis Marcelo
Hozzászólások száma : 65
Csatlakozott : 2015. Jun. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Kedd Aug. 18, 2015 12:38 am

Teljesen ködös a tekintete, azt se tudja, hogy mi van. Egyedül a reflexei működnek, de azok is rosszul. Halálra van rémülve, ezt anélkül is tudom, hogy atomfizikus lennék, vagy vérállat, és érezném a félelmének az illatát. Ezen kívül látom a pupilláit, hogy akkorák, mint két alagút, észlelem, hogy darabos a mozgása és rángatja a kezét és a fejét. Mindezt villámgyorsan le tudom analizálni, csak épp azt nem tudom, hogy mégis mi a faszt csináljak most, hogy megnyugtassam.
Azt mondják, az ölelés mindig jót tesz. Mert mindig megnyugtat és azt tudatja a másikkal, hogy mellette állnak. Csak hát valakinél, akinek ép őrült pánikrohama van, vagy inkább klausztrofóbiás rohama, vagy nem si tudom, hogy milyen fóbiás mániája épp, annak ez éppenhogy nem használ (köszönjük, most már ezt is tudjuk). Teljesen olyan, mintha egy csapásra bekészült volna valami cucctól, amit beszedett, mikor nem figyeltem oda. De nem kell körbelesnem, hogy elöl hagytam-e valamit, mert jól tudom, hogy semmi ilyesmi nincs jelenleg a lakásomon, ráadásul Angelre semmiféle hatással nem lenne, ha lett is volna.
Olyan gyorsan pattan ki a fotelből, mintha rugóra lenne szerelve, és engem is elsodor. Mire felkapom a fejem, már el is tűnik, én meg kereshetem, de végül is nem olyan nagy ez a lakás, hogy sok helyre el tudjon bújni. Észreveszem a bokáját a sarokban, úgyhogy lassan kidugom a fejemet az asztal mögül, és meggyőződöm róla, hogy tényleg bebújt oda az állvány alá, mint valami rémült kisgyerek.
Mikor megpillantom sárga szemeit a sötétben, rájövök, hogy ennek a fele sem tréfa. Ha most átváltozik, és nekem esik, végem. Egyedül akkor élném túl, ha nekem támad, ha tigrissé változtat engem is, de ennek nagyon kicsi az esélye, ismerve a tigris fertőzés természetét. Meg kell nyugtatnom bármi áron. Először a nyugtató jut eszembe, de aztán emlékeztetem magam, hogy ez itt Angel! Borzasztóan meg van ijedve, és egészen biztos szörnyet halna félelmében, ha fegyvert szegeznék rá. Még akkor is, ha csak nyugtató van benne.
De azért magamhoz veszek egyet a fiókból. Lassan húzom ki és lassan veszem le a tűről a védőkupakot. Sose lehet tudni - és egyedül csak ez segíthet, hogyha rám veti magát akár ember, akár tigris alakban. A fecskendőt elrejtem úgy a kezemben, hogy ne lássa, és előkúszom lassan az asztal mögül.
- Nyugi, csak én vagyok az. Nem akarlak bántani, oké? De meg kell nyugodnod. - Lassan és halkan, tagoltan beszélek és nem nézek a szemébe, mert a vadállatok azt gyűlölik. - Sajnálom, hogy lefogtalak, sajnálom, hogy durva voltam, eszem ágában sem volt fájdalmat okozni neked, hidd el. De most próbálj meg lecsillapodni, oké? Be kell fejezned a rajzokat, emlékszel? Aztán főznünk is kell mert mindjárt éhen halok... - folytatom a dumálást. Próbálom elterelni a figyelmét valamivel. - Nem vagy te is éhes? Mi lenne, ha ennénk egyhatalmas csokit? Várj, hozok neked csokit, attól biztos jobban leszel.
Elvégre a Harry Potterben is azt nyomattak a kiscsávók, miután összeszarták magukat. Hát ez csakis egy zseniális ötlet lehet! Lassan felállok, és kisietek a konyhába, hogy levegyek a polcról a titkos dobozból (Angel elől jól elzárva tartom) egy tasak forró csoki port, és már mikrózom is neki, majd kisvártatva csokiillat kezd terjengeni, talán még a sötét sarokban is, ahol kuporog.
Mikor elkészül, fogom a bögrét és leteszem elé, majd visszahúzódom. Leülök törökülésbe, és várok. A kis hercegnek is összejött a rókával, hát majd pont nekem nem jönne össze a kis tigrissel?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Angelina Benett
Vértigris
Vértigris
avatar

Foglalkozás : műkorcsolya oktató / leendő diák
Avatar : Taylor Swift
Hozzászólások száma : 90
Csatlakozott : 2012. Jun. 14.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Kedd Aug. 18, 2015 1:37 pm

Kezdenek megváltozni kissé a dolgok körülöttem, ami megrémiszt. Nem engedhetem, hogy átváltozzak, hiszen akkor bántanék másokat azt pedig nem szabad. Messze vagyunk az erdőtől ahol szabadon szaladgálhatnék, ha bekövetkezne a baj. Szorosan behunyom a szemeimet és próbálom rávenni a bennem élő vadmacskát, hogy fújjon visszavonulót, de nem hajlandó, Ő is retteg akár csak én.
Hallok egy hangot, nyugodt és dallamos, próbálok belekapaszkodni, csak arra figyelni, hogy milyen egyenletes ritmusban ejti ki a szavakat, ha a jelentésükre nem is figyelek, erre igen és ez segít, de hamar megszűnik és megint egyedül maradok. Kipattannak a szemeim, hiszen rájövök, hogy ha nem látom honnan jön a támadás az sokkal félelmetesebb, mint az, ha pontosan fel tudom mérni, hogy mégis mire számíthatok.
Minden veszélyesnek tűnik. A szoba tele van kábelekkel, és zsinórokkal, na meg ott van két hatalmas kéz, amik óvatosan egy bögrét csúsztatnak elém. Hátrébb húzódok, megpróbálok teljesen belepréselődni a falba, de erre nem vagyok képes, pedig olyan jó lenne!
Ádáz tekintettel méregetem a legközelebbi veszélyforrást, ami most nem más, mint a bögre. Mintha bármelyik pillanatban felugorhatna és rám önthetné a tartalmát ami... egy sötét lötty. Talán kávé.
Mély lélegzetet veszek és végre felfogom, hogy mi is van előttem. A csoki illata már teljesen betölti a helységet, de nekem csak most tűnik fel. Ez jó, ezt ismerem. Továbbra is mohón szívom magamba az illatát, és egyre inkább elönt a kíváncsiság, hogy vajon az íze is olyan finom-e, mint amilyen az illata.
Ha nem látok mozgást a szobában, akkor a bögre felé nyúlok, de nem veszem fel, hanem csak az egyik ujjamat dugom bele, majd azt emelem a számhoz, hogy kiderítsem, minden rendben van-e az itallal. A patkányok is így csinálják, ezért nem lehet őket megmérgezni. Esznek egy kicsit és hogyha pár óra múlva nem lesz semmi bajuk sem akkor vissza térnek és folytatják az evést.
Nem várok pár órát, csak fél percet, hiszen ha ki akarnának ütni akkor valami gyorsan ható cuccal tennék, de ugyan úgy érzem magam mint eddig. Megfogom a bögrét és most már bátran kortyolok bele a forró italba, nem érdekel ha megégeti a nyelvem, majd meggyógyul.
Valami megváltozik, egyre lassul a pulzusom és a macskán is visszavonulót fúj. Meglepetten pislogok és nézek körbe, majd a tekintetem végül megállapodik Luukason. Alsónadrág van rajta. Még mindig.
- Vetkőzz, rajzolni kell, mert nem leszünk készen! - adom ki neki az utasítást, még mindig a sarokban kuporogva az életmentő forró csokival.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luukas Richter
Vadász
Vadász
avatar

Foglalkozás : Operátor
Avatar : Alexis Marcelo
Hozzászólások száma : 65
Csatlakozott : 2015. Jun. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Kedd Aug. 18, 2015 10:29 pm

Leteszem a bögrét és aztán várok. Kicsit hátrébb húzódok és figyelem, miként közelíti meg. Az a mondás jut eszembe, hogy kerülgeti, mint macska a forró kását. Kis híján felnevetek, mikor beledugja a mancsát, és lenyalogatja. Olyan, mint egy kiscica, és hirtelen nem is értem, miért is hittem, hogy majd nekem támad. (Persze pontosan tisztában vagyok a tényekkel... ha nem sikerül valahogy megnyugodnia, most nem a cicaságán kuncorásznék, hanem az életemért küzdenék egy százkilós, őrjöngő bestiával.) Lélegzetvisszafojtva figyelem, hogy előmerészkedik a sarokból, majd felveszi a bögrét, és mit sem törődve vele, hogy tűzforró, belekortyol. Felnyögök fájdalmasan, mert ezt biztos nem fogja nekem megköszönni, amint magához tér, de nem baj, mert legalább látom, hogy kezd csillapodni, és ennek végtelenül öülök. icsit én is kezdek megnyugodni, és elmosolyodva nézem, amint kortyolja a forró csokit. Rájövök, hogy tényleg zseni vagyok. Komolyan, csak egy nagy bögre kakaót kell majd magammal vinnem legközelebb, ha dühös likantróp hordával kell farkasszemet néznem. Nem tudom mondjuk, hogy az egyetlen vérállat, akit próbáltam már megnyugtatni, az mennyire díjazta volna az ötletet. Rhyst valószínűleg tényleg sokkal jobban lecsillapította, hogy jól gyomron rúgtam. De hát mindenkinek megvan a maga zsánere...
Mikor Angel újra rám néz, a szeme már nem sárga, ebből látom, hogy elmúlt a közvetlen veszély. Ám ettől függetlenül nek teszek még hirtelen mozdulatokat, pedig legszívesebben a nyakába ugranék és hanyatt borítva össze-vissza puszilgatnám. De én ilyesmit természetesen nem teszek. Biztos hanyatt-homlok menekülne.
Totálisan lehidalok a szövegétől. ez már kicsit nekem is sok. A legtöbb dolgot végtelen, sztoikus nyugalommal fogadom, és nehéz kibillenteni buddhai egyensúlyomból. De azért az elmúlt tíz percben engem is levert a víz, és bevallom, nagyon féltem, hogy mi fog itt történni.
- Ez az első mondat, ami kiszalad a szádon, miután pánikrohamod volt?! - fakadok ki. - Mégis mi a fene volt ez? Majdnem átváltoztál és rám ugrottál! Mitől ijedtél ennyire meg? - szegezem neki a kérdést, sokkal inkább aggódva, mint mérgesen, és közben nem is jövök rá, hogy elszóltam magam.
- Minden rendben? - húzódok hozzá kicsit közelebb, hogy megnézzem magamnak közelebbről, nem bújt-e ki rajta egyetlen csík vagy farkinca sem a nagy ijedtségben.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Angelina Benett
Vértigris
Vértigris
avatar

Foglalkozás : műkorcsolya oktató / leendő diák
Avatar : Taylor Swift
Hozzászólások száma : 90
Csatlakozott : 2012. Jun. 14.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Kedd Aug. 18, 2015 11:29 pm

NEm értem mi baja van az első mondatommal, szerintem nagyon is ide illő, sőt egyenesen tökéletes, ha azt nézzük, hogy miért is jöttem ide át. Igazából azt kellett volna megkérdeznie, hogy minek vesztegettem el az időnkből tíz percet és ezért bizony valami kárpótlást akar majd, mert nem csak a saját időmet pocsékoltam el, hanem az övét is, márpedig neki dolgoznia kell. A gondolattól görcsbe rándul a gyomrom, hiszen a munkájának köszönhetően jutottunk el oda az előbb ahova... vagyis kis híján macskaként ráugrottam. Kíváncsi vagyok, hogy a cicám tényleg támadott volna-e, ha kiszabadul, mert amúgy Ő sem az a nagyon vérmes fajta. Valószínűleg inkább csak felmérte volna a környezetet, meglátta volna Luukast és kényelmesen ráfeküdt volna amíg nem jön valaki, aki majd jól ellátja a baját, mert képes volt engem megijeszteni.
Felkapom a fejem arra a fél mondatra amit talán észre sem vesz, hogy kimondta. Tudja, lebuktam, ezért itt kell hagynom mindent mondjuk úgy most rögtön, de az nem jó, mert a suli itt van és túlságosan is szeretnék oda járni, máshova pedig nem adtam be a jelentkezésemet. De mégis honnan tudja, hogy mi vagyok?
- Nem, egy cseppet sincs minden rendben! - fakadok ki amikor rákérdez. Hogy kérdezhet ekkora butaságot? Hiszen gondolatban a lábaim már Kínánál járnak, a kezeim pedig vasmarokkal kapaszkodnak az egyetem küszöbébe. Igazán morbid látvány lehetne, de legfőképpen halálos, hiszen elég lenne csak egyvalakinek megcsikiznie.
- Mit értesz az alatt, hogy majdnem átváltoztam? Honnan tudsz róla? Miért nem félsz tőlem és ki tudja még? Nem mondhatod el senkinek sem, kérlek, ha elmondtad akkor mond azt, hogy tévedtél ééés kérleeek nem mehetek el innen más városba. - mondom, miközben leteperem a földre és addig nem hagyom menekülni amíg meg nem esküszik, hogy elfelejt mindent. Szúrós szemekkel nézek rá, és még a kezeit is lefogom, majd a tekintetem észre veszi a bögrét, amiben a forró csoki volt, méghozzá nagyon finom forró csoki. Megnyalom a számat az emlékére.
- Van még forró csokid? Kérek szépen még. - azt valahogy elfelejtem, hogy ha készít nekem akkor azt a konyhában kell, de egyelőre nem tud felállni sem, mert rajta terpeszkedek. Sebaj, majd csak megoldja valahogy.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luukas Richter
Vadász
Vadász
avatar

Foglalkozás : Operátor
Avatar : Alexis Marcelo
Hozzászólások száma : 65
Csatlakozott : 2015. Jun. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Szer. Aug. 19, 2015 12:04 am

Na, megint kezdődik... ez fut át az agyamon, mikor felcsattan, emelt hangon, ami mondjuk érthető, hiszen én is felemeltem a hangom az imént, és elég vehemensen és hisztérikusan estem neki. Egész addig vissza szeretnék vágni, míg le nem esik, hogy mit is mondtam.
Azonnal ledermedek, mintha nekem is a nyakamba zúdítottak volna egy vödör jeges vizet, ám ezt a meglehetősen kellemetlen érzést időm sincsen kiélvezni, mert pillanatok alatt nekem esik. Esküszöm, hogyha végül valami lenne is köztünk, állandóan attól kellene rettegnem, hogy mikor ver meg. (Akarom én ezt?) Ez persze nem így van, de tény, hogy nagyon szereti érintésekkel, tettekkel és effélékkel kifejezni magát. Mindeközben nagyon édesen könyörög, hát mégis ki tudna neki ellenállni? Nagyon szigorúan akar festeni, de neki ez valahogy nem megy. Felnevetek, amint komolynak szánt arcába nézek.
- Nagyon cuki vagy, miközben morcoskodni próbálsz - tájékoztatom a megfigyelésemről.
Szívesen állok a rendelkezésére bármiben. Csakhogy van egy kérdés, amelyet semmiféleképpen nem válaszolhatok meg neki, úgyhogy sürgősen ki kell találnom valamit arra a kérdésre válaszul, hogy mégis honnan tudom, hogy alakváltó. Mindegy, próbálom valahogy elodázni ezt a témát.
- Senkinek sem beszéltem róla, de ha mégis eszembe jut majd valaki, akkor közlöm vele, hogy tévedtem. Mitől ijedtél meg? - ismétlem el a saját kérdésemet, mert nem tágítok. Tudom, hogy van valami komoly a háttérben, senkinek sem lesz csak úgy pánikrohama egy monitortól.
Felpillantok a bögrére.
- Csak akkor kapsz forró csokit, ha kapok reggelit, ugyanis ÉHEN HALOK. - Ezt az utolsó rettentően hangsúlyos szót még külön a hasam korgása is kiemelte, ami szinkronban szólal meg mondatom befejezésével.
Remélem, meg is feledkezik arról a kis szőrös problémáról, amiről beszéltünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Angelina Benett
Vértigris
Vértigris
avatar

Foglalkozás : műkorcsolya oktató / leendő diák
Avatar : Taylor Swift
Hozzászólások száma : 90
Csatlakozott : 2012. Jun. 14.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Szer. Aug. 19, 2015 12:43 am

Képes kinevetni, mikor épp próbálom felvenni a vallató szerepét de így nem igazán fog sikerülni, ha egyáltalán nem vesz komolyan, szóval muszáj lesz valami új taktikát kidolgoznom, különben sohasem fogok megtudni tőle semmit sem. Legalábbis akkor ha így próbálkozok, mert még mindig ott van annak a lehetősége, hogy addig szekálom amíg el nem árulja, vagy meg nem csinálja azt amit akarok.
Igazán kényelmes Luukason ülni, nagyon kényelmes párna lenne belőle és ezt majd el is fogom neki mondani, de nem most, mert csak még inkább komolytalannak venné ezt az egyébként nagyon is komoly helyzetet.
- nem morcoskodok, hanem éppen kivallatlak, szóval kérem a válaszokat a kérdéseimre! - Utasítom és végül mégiscsak beszélni kell, ekkor elmosolyodom, hiszen végül is én győztem, igaz csak félig, mert nem kaptam mindenre választ.
Már megint azt kérdezi, hogy miért ijedtem meg. NEm értem, hogy miért nem tudja egyszerűen csak elfelejteni, hiszen én nagyon is azon vagyok, hogy kiverjem a fejemből, de Ő folyton csak emlékeztet, miért akar így kínozni? Luukas gonosz, nincs más ésszerű magyarázat. Az, hogy esetleg törődik velem az nem tűnik jó megoldásnak, hiszen akkor éppen hogy hagyná, hogy ne beszéljek róla.
- Attól ijedtem meg, hogy elmondod másoknak is és akkor még azelőtt kirúgnak az iskolából, minthogy felvettek volna, illetve a kis diákjaim se jönnének többet, mert a szüleik nem engednék. - Térek ki a kérdése elől, hiszen így is lehetett érteni.
- Szóval honnan jöttél rá, hogy mi vagyok? Várj, pontosan tudod, hogy mi vagyok vagy csak azt tudod, hogy vagyok valami? - Igaz ez már nem olyan fontos, de ha nem tudja mi vagyok akkor megoszthatom vele, hogy nem holmi ronda patkány vagyok.
Hah! Éhes, én is az vagyok egész nap nem ettem semmit sem és ami azt illeti azt hiszem a macskáim sem, amiért még nagy bajba kerülhetek, de talán megúszom ha gyorsan bepótolom. Gyorsan felkelek és felhúzom magammal Luukast is, majd áthúzom magammal a lakásomba, nem hagyom azt sem, hogy felöltözzön rendesen, nem érdekel ki látja meg, nem vesz fel mást, mert azzal csak időt pazarol és nekem így tetszik. Igazából azt az alsónadrágot is igazán levehetné megint.
A lakásom ajtajában megállok és vissza fordulok.
- Lekötöztél. Soha többet ne tegyél ilyet. - mondom el neki végül, hiszen jobb ha tudja, hogy mit nem szabad csinálnia. Bemegyek a konyhámba és kitárom a hűtő ajtót. Azért ide jöttünk, mert nem igazodok ki Luukas konyhájában és azzal is csak időt pazarolnánk ha széttúrnám az összes szekrényét. Majd egyszer át kell mennem, hogy átrendezzem a konyháját, hogy jó legyen.
- szóval, mit szeretnél enni?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luukas Richter
Vadász
Vadász
avatar

Foglalkozás : Operátor
Avatar : Alexis Marcelo
Hozzászólások száma : 65
Csatlakozott : 2015. Jun. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Szer. Aug. 19, 2015 9:42 pm

Fogalmam sincs, miért is nem ragadom meg és fordítom a hátára. Nagyon szeretném megcsókolni. Olyan aranyos és annyira szép, ahogy fölém hajol! És borzasztóan örülök neki, hogy már nem pánikol, mert eléggé megijesztett a helyzet. Most csak akaratoskodik, de nem bánom, mert baromi édes. Felnevetek a kis monológját hallva, a kérdése pedig...! Elképesztő, se füle, se farka, nem is tudom, mit akar tudni.
Illetve nagyon is pontosan tudom, hogy mi furdalja az oldalát, de a válaszokat nem adom könnyen.
- Pontosan tudom, hogy valami vagy - közlöm vele, természetesen csak szívatom. De kisvártatva hozzáteszem: - És egyáltalán nem félek tőled.
Szeretném kiszabadítani a kezem, hogy megsimogathassam az arcát, vagy esetleg csak a hátát, de mire elenged, már pattan is fel, és oda a romantikus pillanat megint. Néha kezdek kételkedni benne, hogy Angel egyáltalán tényleg lányból van-e. Elvégre a lányok szokták élvezni az ilyesmit, nem? De ő olyan, mint egy szőke tornádó. Én pedig teljesen belekeveredtem, és csak azt veszem észre, hogy ide-oda rángat magával. Folyton újra meglep valamivel, ha mással nem is, az örökös hangulatváltozásaival. Ha nem tudnám, hogy vérállat lévén teljesen egészségesnek kell lennie, azt javasolnám, hogy vizsgáltassa ki a hormonháztartását, mert valami nem oké velük.
Cseppet sem zavar, hogy boxeralsóban lépek ki a folyosóra. Nappal van, ilyenkor nincs itt senki, mindenki dolgozik, aki meg nem, az nyugdíjas, és a legkevésbé sem érdekli a pucér testem.
Meghökkenni sincs időm, mikor is közli, hogy mégis mi volt a pánik oka. A kötözés! Tudhattam volna. Nem mindenki bírja. s különben is, ha volt már akár egyszer is megkötözve, vagy bilincsben, és ez megrémítette... De vajon mikor történt ez? Nincsen priusza és sose került még összetűzésbe a vadászokkal.
- Sajnálom. Soha többé nem teszem - ígérem ünnepélyesen, majd miután ez megvolt, követem mezítláb a lakásába. Ismét itt vagyunk... ma már mintha jártam volna erre... Ó igen, a kávé. Hm. Iszom is belőle még egy adaggal, amíg a hűtőszekrény tartalmával szemezget.
- Tojást kérek, az hamar megvan - válaszolok gondolkodás nélkül, és kiiszom a kávét. Igaz, hogy már kihűlt, de én így is örömmel fogyasztom.
- Elmondtad volna valaha, ha nem szólom el magam? - kérdezem, miközben a ténykedését figyelem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Angelina Benett
Vértigris
Vértigris
avatar

Foglalkozás : műkorcsolya oktató / leendő diák
Avatar : Taylor Swift
Hozzászólások száma : 90
Csatlakozott : 2012. Jun. 14.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Szer. Aug. 19, 2015 11:10 pm

Pont azt a választ kapom amit nem szerettem volna, igaz nem is gondoltam volna, hogy ezt fogja mondani, inkább arra számítottam, hogy megmondja, hogy tudja mi vagyok vagy azt mondja, hogy nem tudja fajra pontosan megmondani. De nem, egy olyan választ kaptam amivel semmit sem tudok kezdeni, és muszáj lesz tovább faggatnom. Legszívesebben jól megcsapkodnám a mellkasát egy hatalmas párnával, de egyelőre még uralkodok magamon plusz nagyon messze van tőlem a legközelebbi párna, menekülő utat pedig nem adhatok neki.
- Mi az, hogy nem félsz tőlem? Miért? Hiszen veszélyes vagyok, ha az emberek megtudják, hogy mi vagyok akkor hátrálnak két lépést. - Éppen ezért nem szoktam reklámozni. Előítéletesek az emberek pedig én aztán tényleg nem tehetek arról, hogy mi vagyok, hiszen nem választhatjuk meg azt, hogy minek születünk. De ha megválaszthatnánk akkor is ez szeretnék lenni, mert... mert ha rendes embernek születek akkor nem lennék most itt.
Luukas nem ellenkezik velem amikor magammal rángatom, nagyon helyes, jöjjön csak szépen utánam és akkor nem esik bántódása. A saját lakásomban sokkal jobban meg tudom majd leckéztetni ha úgy adódik a helyzet.
Halovány mosoly jelenik meg ajkaimon mikor ígéretet tesz nekem. Ez tetszik, nagyon is. - Köszönöm, ez kedves tőled. - felelem majd a konyhámba vezetem és letámadom a hűtőt. Tanakodok, hogy palacsintát csináljak vagy gofrit, de nem, Luukas tojást kér. Megfogom a dobozt, kiveszem a hűtőből és odaadom a kezébe. - Parancsolj, jó étvágyat. - mondom, majd kiveszem a tejet a hűtőből és lopok a dobozból két tojást. Szépen elkezdem levadászni a gofri hozzávalóit, ami nem megy annyira kecsesen, mint szeretném, mert a list a legfelső polcon van és ugrálni kell, hogy elérjem. Igen, túlságosan is lusta vagyok hozni egy széket, hogy felálljak rá.
Kérdésére abba hagyom a szökdécselést és felé fordulok.
- Elmondtam volna, hiszen barátok vagyunk és ez az énemnek olyan része ami befolyásolja a mindennapjaimat. Azért nem mondtam el eddig, mert nem tudom, hogy kinek adnád tovább. - a pultnak dőlök és kíváncsian méregetem.
- Miért nem félsz tőlem? Hiszen veszélyes vagyok, egy szörnyű alak, hiszen megkergetem az állatokat mielőtt megenném, csak azért, hogy az adrenalintól jobb ízük legyen. - Na jó ez lehet, hogy most egy kicsit gusztustalan neki, tekintve, hogy enni készülünk, de nekem ez.. természetes.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luukas Richter
Vadász
Vadász
avatar

Foglalkozás : Operátor
Avatar : Alexis Marcelo
Hozzászólások száma : 65
Csatlakozott : 2015. Jun. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Csüt. Aug. 20, 2015 12:05 am

Látszik rajta, hogy örül az ígéretnek, és hogy megnyugtatja valamelyest. Nem is hittem volna, hogy ennyire nagyon komoly ez az ügy. Ki kell derítenem, hogy ki volt az, aki lekötözte őt valaha is, hogy aztán elkapjam, és kitépjem mind a két karját.
Megfogom a tojást, és amint közli ezt a pimasz kis mondatot, azonnal kikapok egyet a dobozból.
- Most megérdemelnéd, hogy ezt hozzád vágjam!
Meg is lendítem felé a kezem, de végül inkább csak átadom neki a kezébe. Ezek után rossz nézni, ahogy bolhamód ugrándozik, hogy elérje, amit akar.
- Kéne egy sámli, nem?
Mögé lépek, és megragadom a derekát, hogy felemelhessem, és körül tudjon nézni odafent.
- Milyen a magaslati levegő? - érdeklődöm. - Mondd csak mégis mit akarsz odafent? És minek tej a rántottámba? - emelem fel a szemöldököm, majd visszateszem a padlóra. Nagyon remélem, hogy nem akarja a cuccot felhígítani, mert akkor az egészet boríthatja is a kukába. Na jó, nem, mert eléggé korog a hasam, de ez mégis milyen munka? Inkább bacont tegyen bele, ne tejet.
- Ilyen pletykás alaknak tartasz? - húzom fel az orromat. - Senkinek sem adtam tovább, hogy mi vagy. - Noha ez a munkám része kéne hogy legyen, teszem hozzá magamban, ám ez nem hangzik el a számból.
Meglehetősen furcsa tekintettel nézek le rá.
- Fogalmam sincs, hogy vagy képes nyers húst enni. Amikor visszaváltozol, nem kell azonnal hánynod? - fintorgok, és el se tudom képzelni, milyen lehet.
Mivel azonban sokadszor teszi fel ugyanazt a kérdést, végül komoly képpel felé fordulok. A konyhapultra támaszkodva nézem, majd előállok a farbával:
- Azért nem félek tőled, mert meg tudom védeni magam. És tisztázzunk valamit. A lakásom veszélyes hely a számodra, nem szeretném, ha ott mászkálnál, ha nem vagyok otthon.
Nem akaródzik kimondanom, hogy vadász vagyok, pedig ezt be kell vallanom most, hogy az ő titka kiderült. Nagyon szívesen titkolóznék tovább, de minél később tudja meg az igazságot, annál biztosabb vagyok benne, hogy teljesen kiborul, amiért olyan sokáig hazudtam neki.
De csak nem jön a számra.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Angelina Benett
Vértigris
Vértigris
avatar

Foglalkozás : műkorcsolya oktató / leendő diák
Avatar : Taylor Swift
Hozzászólások száma : 90
Csatlakozott : 2012. Jun. 14.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Csüt. Aug. 20, 2015 7:48 pm

- Nem mondtad, hogy mit szeretnél kezdeni a tojással, csak azt, hogy meg szeretnéd enni, de hogy milyen formában azt nem, én pedig nem vagyok gondolat olvasó, kérheted főttként vagy tükörtojásként meg rántottaként is. Ha ennivalót kérsz akkor pontosan mondd meg, hogy mit is szeretnél, különben így jársz, mint most. - felelem csípőre tett kézzel és tudnia kell, hogy most nekem vagy igazam, hiszen én csak szó szerint értelmeztem azt amit mondott nekem.
Megpróbálom elérni a lisztet, de nem megy, általában csak egyszerűen felmászok a pultra, de most nem szeretném bemutatni azt a mutatványt, hiszen Luukas itt van és lát.
- Héé!! Köszönöm. - gyorsan megszerzem a lisztet a felső polcról, mielőtt még elfáradna a karja és leejtene.
- Kevesebb a levegő, nem tudom, hogy te hogy nem fulladtál még meg odafönt. ÉS ez nem neked lesz, a tied a tojás, magamnak gofrit csinálok. Kérsz te is inkább azt?- kérdezem, miközben előkerítem a mérőpoharamat meg a mérleget is, bár arra nem is lesz szükség, szóval gyorsan el is teszem.
- Még nem láttalak a barátaid társaságában szóval nem tudhatom, hogy velük mennyire vagy pletykás. - Mindenki másként viselkedik más emberek társaságában. Lehet, hogy velem jó fej, de másokkal szemben lehet, hogy bunkó vagy agresszív, amit ugyan nehezen tudnék elképzelni, hiszen Luukas aranyos és kedves.
- Amikor vissza változom utána jó pár óráig nem tudok magamról semmit sem és mire magamhoz térek már nincsen mit kihánynom, szóval nem, és úgy egyáltalán nem is tűnik undorítónak, inkább az a természetes. Ha elém tennél egy jól átsütött húst meg egy nyuszit akkor a nyuszit választanám... ha nem éppen rád vetném magamat, bár annak elég kicsi a valószínűsége. - Nem, én embereket nem bántok, meg nagyobb állatokat sem. Próbálkoztam már elkapni egy őzikét, de nem igazán sikerült.
- Nem értem, miért lenne veszélyes a lakásod? Hiszen csak a kütyüid vannak ott, hacsak nem félsz attól, hogy egy kilógó vezeték miatt agyon csap az áram. - kérdezem és próbálom kitalálni, hogy mi más veszélyforrás is lehetne a lakásában. Bár az a sok vezeték tényleg veszélyes rám nézve, még a végén a nyakamra tekerednek táncolás közben.
- Köszönöm, hogy nem félsz tőlem. - fűzöm még ezt hozzá arin.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luukas Richter
Vadász
Vadász
avatar

Foglalkozás : Operátor
Avatar : Alexis Marcelo
Hozzászólások száma : 65
Csatlakozott : 2015. Jun. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Csüt. Aug. 20, 2015 10:47 pm

- Sürgősen tanulj meg olvasni a gondolataimban, mert nem leszünk így jóban. Azért te főzöl, mert neked vannak receptek a fejedben, nem nekem. Ez az applikáció belőlem hiányzik. - Nem hagyom magam csak úgy kiosztani, és attól se ijedek meg, hogy a kisasszony épp csípőre tett kézzel perlekedik velem.
Igazán nincs egy nagy súlya a leányzónak, de tény, nem vagyok én se súlyemelő. Nagy égés lenne, ha addig matatna a csinos kis kezeivel, míg végül nem tudnám tovább tartani, és leejteném, de szerencsére a ritkás levegő ellenére is megtalálja, amit akart. Nevetve hallgatom ezt a sületlenséget a fulladásról és az oxigénhiányról, de nem kommentálom.
- Nem kérek gofrit, majd megeszem a tiédet.
Egyre több tárgy kerül elő, olyasmik, amelyek az én konyhámban egyáltalán nem találhatóak meg, vagy ha mégis, akkor fogalmam sincsen a rendeltetésükről. Azonban úgy tűnik, Angel mindennel pontosan tisztában van.
- Semennyire se vagyok pletykás, és nincsenek barátaim, ezt már tudhatnád - jegyzem meg, miközben beleszagolok a lisztbe, amiről fogalmam sincs, hogy micsoda. Az orromat mozgatva tüsszentek végül egyet, persze félrefordulva legalább.
Leteszem a papírzacskót és inkább tartok egy kis távolságot Angeltől meg a konyhai alkatrészektől is.
- Alvás előtt a legrosszabb enni, ezért hízol majd meg, mire harminc éves leszel - közlöm vele, hogyha esetleg nem tudná. Ráadásul a nyers húst elvileg nem tudja a szervezet megemészteni... persze egy tigris szervezete egészen máshogy működik. Az nem is találkozik semmi mással, csak nyers hússal. Teljesen megértem, hogy el tud élni kizárólag húson, semmi máson, mert erre a bravúrra minden bizonnyal én is képes lennék. A steaket is véresen szeretem néha. De azért a teljes nyers étel... hát...
- Ha rám vetnéd magad, hamar a földön találnád magad, cicuskám - közlöm vele, és büszkén kihúzom magam. A vállam mögé dobom a hajam, és karba font kézzel látványos unatkozásba kezdek, miközben kavargat és méricskél.
- De, ezektől is tartok, de vannak ott olyan... dolgok és fegyverek, amelyeknek jobb lenne ha nem kerülnél a közelébe. Ígérd meg, hogy nem garázdálkodsz a lakásomban, ha nem vagyok ott. Nem mintha be tudnál jutni, de tegyük fel, hogy valamiféle véletlen vagy vis maior okán esetleg mégis.
Elmosolyodom, amint rám néz azzal a tüneményes kis arckifejezésével, amivel csak az igazán aranyos kijelentéseit szokta megspékelni.
- Szívesen. De cserébe kérek valamit. Hogyha rólam is kiderül valami borzasztó, akkor te se akadhatsz ki, mert én se akadtam ki. Áll az alku? - kérdezem.
Mondj igent. Csak mondd, hogy oké, és már közlöm is, hogy mi a szitu.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Angelina Benett
Vértigris
Vértigris
avatar

Foglalkozás : műkorcsolya oktató / leendő diák
Avatar : Taylor Swift
Hozzászólások száma : 90
Csatlakozott : 2012. Jun. 14.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Pént. Aug. 21, 2015 10:13 pm

- Nem akarok olvasni a gondolataidban, nem akarom tudni milyen pornót nézel és mennyit, meg mikor gondolsz azokra. Nem a receptet kértem, hanem azt, hogy mi a neve az ételnek amit enni szeretnél. - Célzok itt a videóra, ami akkor ment az egyik monitoron amikor rátörtem az ajtót, igaz, hogy akkor nem nézte, mert aludt, de ki tudja, lehet, hogy éppen azon aludt el. Én nem szeretném ha belelátna a fejembe, nem értem, hogy Ő miért szeretné tőlem ezt. Tele van a fejem mindenféle kuszaságokkal és csak kinevetne miattuk.
- Nem eheted meg az enyémet, mert akkor én éhes maradok, márpedig én nem maradhatok éhes, mert annak csúnya következményei lehetnek. Csinálok dupla adagot és ami marad azt megkapod holnap reggel, vagyis neked reggel. De ha már itt tartunk, én nem fogok neked az éjszaka közepén ebédet készíteni. - JElentem ki, mielőtt még azt hinné, hogy majd miatta én is megfordítom az életmódomat és majd este leszek ébren, nappal pedig alszom. De ez nem lehetséges, nekem nappal dolgozni kell.
- Ha nincsenek barátaid akkor én mi vagyok? - pillantok rá kíváncsian és elkezdem szépen kimérni meg összekeverni a dolgokat, úgy, hogy az egy szép színű lötty legyen. Természetesen kinevetem, mikor a liszttől tüsszentenie kell, még szerencse, hogy nem a borsba, vagy a pirospaprikába szagolt bele, mert akkor egy tüsszentés nem lenne elég ahhoz, hogy megszabaduljon tőlük.
- Akkor majd keresek magamnak egy olyan pasit akit nem érdekel az, hogy mégis hány kiló vagyok, és nem pedig egy olyat aki folyton emlékeztet, hogy kövér vagyok. - közlöm vele, kissé talán túlságosan is felháborodva. Nem értem miért van oda attól, hogy lehet majd az évek során meghízok, nem csak most hozta föl, ma már volt az alakom a téma. Meg minek foglalkozik ezzel? Szemmel láthatóan csak a barátja vagyok, vagy valami olyasmi. Sajnos.
Kissé megrökönyödve nézek rá. - komolyan azt hiszed, hogy erősebb vagy a... héé! Pontosan tudod mi vagyok! - ennek így kell lennie, hiszen azt mondta, hogy cicuskám és az pedig kizárt dolognak tartom, hogy így akarna engem becézgetni. - Nem vagy erősebb nálam ebben biztos vagyok. Majd egyszer megnézzük. - Vigyáznom kell majd, hogy ne karmoljam meg, de szerencsére a tigris kórt nagyon nehéz elkapni. Ha farkas lennék akkor félnie kéne, de ki a fene akar farkas lenni?
- Rendben, nem megyek a lakásodba. De minek vannak fegyvereid? Ki kell dobnod őket, azok ártalmasak.- Persze, nem mondtam igazat, hiszen ki tudja, hogy mikor lép fel nálam hatalmas forró csoki hiány amit azonnal pótolni kell?
- Áll az alku, de tudd meg, hogy ez nem ér, neked volt időd feldolgozni az információt, nekem valószínűleg nem lesz, de... mégis mi a fenét rejtegetsz? - Remélem nem fogja azt mondani, hogy Ő igazából egy gyilkos, vagy egy terrorista, vagy ööö nem is tudom mi rosszabb van ezeknél.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luukas Richter
Vadász
Vadász
avatar

Foglalkozás : Operátor
Avatar : Alexis Marcelo
Hozzászólások száma : 65
Csatlakozott : 2015. Jun. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Vas. Aug. 23, 2015 10:23 pm

- Az a neve, hogy tojás - válaszolok, mintha egy hangyához beszélnék, aki nem érti a "morzsa" szó jelentését. - Egyébként ami a pornót illeti, szeretem az ázsiai lányokat és a szabadban lévő forgatásokat - fűzöm hozzá egy vigyorral, mert az az érzésem, hogy ettől majd a fejemhez vág mindent, amit épp a keze ügyében talál.
- Ha éhes maradsz, akkor majd kergetni kezdesz, hogy az adrenalintól finomabb legyen az ízem, mint a nyusziknak? - kérdezem felvont szemöldökkel, puszta kíváncsiságból. - Akkor inkább süss dupla gofrit, mert semmi kedvem az udvaron futkorászni - tanácsolom, miközben észreveszek egy csomag kekszet a polcon. Azonnal magamhoz ragadom, és csuklóig beletúrok. Az íze borzalmas, de ettem már ennél rosszabbat is, így hát nem zavartatom magam, és tovább ropogtatom. De aztán meghallom, hogy nem akar nekem éjszaka ebédet főzni.
- Miért nem? - nézek rá nagy bambi szemekkel. - Én éjszaka szoktam enni. Nappal teljesen hiába csinálsz nekem reggelit és tízórait és ebédet. Csak uzsonnára és vacsorára vagyok kapható, kivéve ha ilyen durván felébresztesz, mint ma is.
Értetlenül nézem, mit csinál az alkatrészekkel, és hogyan keveri össze. Lenyűgöző.
- Te Angel vagy. Teljesen más kategória. Ráadásul rólad nem pletykálhatok veled. Teljesen abszurd.
Kiürült a kekszes zacskó, de azért belenézek. Felemelem és a számba öntöm a morzsát az aljáról. Azt hiszem, jobb, ha a nem létező túlsúlyára vonatkozó kis szóváltást nem is ragozom tovább, mert ebből már nem jöhetek ki jól.
- Bármikor örömmel kiállok a csíkos bundás, doromboló éneddel szemben. Csak ne karmolj vagy harapj meg, légy szíves. - Tessék, most elárultam, hogy teljesen tisztában vagyok vele, miféle szerzet is ő teliholdanként, és bizonyos szélsőséges esetekben.
Érzem, hogy szorul a hurok. Mármint nem szorul, mert szegény Angelnek elképzelése sincs arról, miféle alak is vagyok igazából. Én nagyon szeretném, ha így maradna, de nem akarok hazugságtól bűzölögni egy életen át.
Csak hát fingom sincs, hogy kezdjek neki.
- Az a munkám, hogy... - Hát, itt el is akadok. Megköszörülöm a torkom, és nekifutok még egyszer: - Kémkedek az emberek után. Mármint ők nem emberek, hanem természetfelettiek. Ez elég szarul hangzik így, de nem tudok rá jobb szót. A lakásomban lévő... dolgok, fegyverek azok ugyanehhez kellenek. Néha nem csak a monitor mögül nézegetem és irányítom a dolgokat.
Kilessek a hajam alól, hogy lássam, itt van-e még, vagy már elmenekült.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Angelina Benett
Vértigris
Vértigris
avatar

Foglalkozás : műkorcsolya oktató / leendő diák
Avatar : Taylor Swift
Hozzászólások száma : 90
Csatlakozott : 2012. Jun. 14.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Vas. Aug. 23, 2015 10:58 pm

- Igen, és én azt is adtam neked de csak húzod a szád és pimaszkodsz. - felelem, hisz nem értem, mégis miért olyan nehéz a pontos nevén nevezni a dolgokat. Lehet majd írnom kéne neki egy listát, hogyha tőlem kaját kér akkor minek mi a neve, bár kétlem, hogy venné a fáradtságot ahhoz, hogy megjegyezze őket, vagy legalább elolvassa a listámat.
Épp a habverő van a kezemben, ugyanis azzal keverem a tésztát, de azt nyílván nem fogom hozzávágni, inkább gyorsan eleresztem és a mosogatószivacsot vágom hozzá, ami természetesen vizes és jó habos is egyben. - Akkor megjegyzem, hogy ha egy ázsiai lánnyal látlak bemenni a lakásodba akkor ne zavarjalak. De ha szereted a természetben lévő filmeket akkor miért nem mész és próbálod ki? - Kérdezem kíváncsian, majd visszatérek a tészta készítéséhez, meg a gondolataimhoz, hiszen épp most mondta, hogy mik tetszenek neki, én pedig nem vagyok se ázsiai sem pedig egy hatalmas zöld füves terület, szóval azt hiszem az lesz a legjobb ha kiverem őt a gondolataim közül. Kár, hogy az álmaimból nem lesz olyan könnyű elüldözni őt.
- Nem fogok átváltozni, mondtam, hogy utána órákig ki vagyok ütve, és azt most nem engedhetem meg, mert szorít a jelentkezési határidő és még kell rólad két pucér kép. De lehet, hogy inkább majd holnap belógok egy órára. Vagy felszedek valakit valahol és őt kérem meg. - Gondolkodok hangosan, hiszen úgy vélem Ő már nem igazán ér rá arra, hogy a modellem legyen, biztos dolgoznia kell majd, ami nagyon nagy kár, mert én őt akarom.
- Mert az nem állt az alkuban, hogy a te fura életmódod szerinti időpontokban kell majd eléd tálalnom az ételt. De ha csak az kell hozzá, hogy fölébresszelek, akkor fel foglak, minden nap. - Eszem ágában sincs nekiállni éjfélkor főzni. Bár ha szépen kér, akkor talán megoldható lesz, de ahhoz tényleg szépen kell kérnie.
Összeszűkült szemekkel nézek rá, mikor közli, hogy én Angel vagyok. Még szép,, hogy én én vagyok, de azt már nem értem, hogy miért nem mesélhet nekem dolgokat.
- Ez nem igaz, nyugodtan pletykálj velem rólam, ígérem , hogy nagyon fogom szidni magamat, ha azt szeretnéd hallani. - Még mindig nem tudom, hogy akkor mégis minek tart, a barátjának vagy sem, mert erre nem kaptam választ.
Egy kis mosollyal nyugtázom, hogy tudja, hogy mi is vagyok. Csak azt nem tudja, hogy az emberek számára olyan veszélyes vagyok, mint egy kis plüss nyuszi.
Félreteszem a tálat és elkezdek bepakolni a mosogatóba, miközben kiböki, hogy mégis mivel foglalkozik és lefagyok. Egy üveg csörömpölése térít észhez, ami kicsúszott a kezemből, bele a mosogatóba és szépen össze is tört. Remek. Gyorsan elkapom a kezem onnan, mielőtt még megpróbálnám kiszedni a szilánkokat, ráér az később is, mikor lenyugszom. Elhátrálok Luukastól.
- Vagyis azt csinálod amit a természetfelettiek? Kergeted az áldozatot, figyeled amíg nem hibázik és utána lecsapsz rá? Miért bántasz másokat? Azért vagy itt, mert velem is végezned kell, csak még nem hibáztam? Mi is emberek vagyunk, nem ölhettek meg másokat! - a félelem átvált valami mássá, valamivé aminek azt köszönhetem, hogy odamegyek Luukashoz és püfölni kezdem apró kezeimmel. - Nem bánthattok másokat, nem engedem! - Dühös vagyok amiért gyilkolja a fajtámat és nem tehetek ellene semmit sem, hiszen elég csak erélyesebben rám szólnia és máris menekülök előle.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luukas Richter
Vadász
Vadász
avatar

Foglalkozás : Operátor
Avatar : Alexis Marcelo
Hozzászólások száma : 65
Csatlakozott : 2015. Jun. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Hétf. Aug. 24, 2015 12:24 am

- Nem járnak nálam ázsiai lányok, csak amikor a kaját szállítják házhoz - nyugtatom meg túlságosan sietve, miközben elkapom a szivacsot, és visszateszem a helyére. - Azért nem próbálom ki, mert nincs rá önként jelentkező.
Sajnos ahhoz nem vagyok elég tökös, hogy hozzátegyem, ő vajon jelentkezik-e a nemes feladatra.
- Nem szedhetsz fel senkit sem! - tiltakozom hangosan és felháborodva. - Gyorsan megrajzolod és kész. Csak végre együnk, mert komolyan éhen haltam már kétszer... - próbálom sürgetni a tojást, vagy gofrit, vagy igazából már nem is érdekel, hogy mi lesz, csak ehető legyen, meleg, és sok. Meg kell tömnöm a bendőmet minél hamarabb.
- Ne ébressz fel inkább, vagy ha mégis muszáj, akkor kíméletesebben csináld, mert ez brutális volt.
Ha esetleg nyitva hagyom az ajtót és bejön reggel és mellém bújik, vagy esetleg nálam is alszik rajzolgatás után, akkor az úgy egészen káprázatos lenne.
De hát megint csak ábrándozom, és titkon csorgatom a nyálamat, mert amit mondok, az kicsit se nyeri el a tetszését. Sőt... attól tartok, hogy 1 órán belül sikerült másodszor is annyira kiborítanom, hogy mindjárt dob egy tigrist. Nem mozdulok ezúttal, nem próbálom megnyugtatni, sem sarokba szorítani. Maradok ahol vagyok.
- Igen, valahogy így, de ez nem az, aminek gondolod! Ezek nem ártatlan emberek. És dehogy is, téged... egyáltalán nem bántanálak, soha. Te nem a munkám vagy, Angel...
Folytatnám, de nekem ront, én pedig hagyom, hogy ütlegeljen. Legalábbis egy darabig hagyom neki, aztán inkább eltolom magamtól, csak hogy az arcát a kezeim közé vegyem.
- Azért csinálom, hogy vigyázzak többek között rád is, hát nem érted? Azt ígérted, nem akadsz ki. Végighallgatsz? - kérdezem, és közben egyenesen a szemeibe bámulok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Angelina Benett
Vértigris
Vértigris
avatar

Foglalkozás : műkorcsolya oktató / leendő diák
Avatar : Taylor Swift
Hozzászólások száma : 90
Csatlakozott : 2012. Jun. 14.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Hétf. Aug. 24, 2015 12:46 am

- Akkor ez nem jött be, nem baj, majd ha nem mehetek be akkor tegyél ki egy zoknit a kilincsre. - UGyanis szokásom kopogás nélkül beállítani hozzá és nem szeretném meglepni. Bár ha a szabadba járna intézni az ilyen ügyeit akkor nem kéne aggódnom, csak attól, hogy egyszer majd tigrisként rajta kapom valakivel.
- Miért nem? Akkor legalább hamarabb megszabadulnál tőlem és nem kellene még minimum egy órán keresztül pózolnod. - túl gyorsan vágta rá azt, hogy nem kereshetek mást. Talán csak azt akarja, ha már őt keltettem fel, akkor rajzoljam is le, ne legyen felesleges az ébren léte.
Előhalászom a gofri sütőt és amint kellő képpen bemelegedett elkezdem sütni a reggelit. Ha Luukas venni akar belőle, mielőtt elkészülne az összes, akkor szépen rácsapok a kezére, mert várjon meg engem is, nem akarok megint egyedül enni.
- Akkor mit szeretnél, hogy ébresszelek fel? Simogassam meg az arcod és adjak egy puszit? Ez nem válna be, csak elkapnál, a hónod alá szorítanál és durmolnál tovább. Aztán rúghatlak bokán, hogy elengedj. - Egy olyan pasasnak tűnik akinek jó alvókája van és nehéz felébreszteni.
Bedobja a nagyágyút nekem meg elborul az agyam és legszívesebben lekötözne odaláncolnám a radiátor csövéhez, hogy soha többé ne tudjon elmenni bántani másokat.
- Ha én nem vagyok munka akkor esküdj meg, hogy sohasem kutattál utánam. - követelem, és csak akkor állok le a csapkodásával, mikor megfogja az arcomat, mert az teljesen megbénít és csak szépen pislogni tudok rá.
- Végighallgatlak, de majd utána ha lesznek kérdéseim azokra válaszolnod kell és nem volt igazságos, hogy ezt csináltad. Nem kérhetsz meg, hogy maradjak nyugton, mielőtt egy ekkora bombát robbantanál. Szóval... miért csinálod és egyáltalán mi ez az egész? - szólalok meg és továbbra sem mozdulok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luukas Richter
Vadász
Vadász
avatar

Foglalkozás : Operátor
Avatar : Alexis Marcelo
Hozzászólások száma : 65
Csatlakozott : 2015. Jun. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Hétf. Aug. 24, 2015 1:14 am

Próbálok egy kis féltékenységet kiszimatolni a hangjában, mikor mindenféle kilincsekről meg zoknikról hord össze nekem hetet-havat, de persze nem tapasztalok semmi ilyesmit. Kár is reménykednem.
- Azét, mert... ha már felébresztettél, akkor legalább engem rajzolj le és kész - adok meglehetősen bugyuta választ, de ez van, sajnálom. Soha nem lennék képes bevallani neki a igazat.
Bár eléggé hevessé válik a pulzusom, mikor a puszit és a simogatást említi.
- Igen, ez pontosan így lenne - adok neki végül is igazat. Ha macsóbb lennék, most azt is megmondanám neki, hogy ha már az ágyamban feküdne, biztos nem a durmoláson járna az eszem, de hát nem vagyok egy tökös legény.
Összezavarodva nézek rá, kicsi arcával a kezemben, olyan közel hajolva hozzá, hogy szinte mindjárt meg is csókolhatnám. De ehhez túlságosan is nyuszi vagyok, pedig mennyire szívesen tenném meg végre egyszer!
- Erre nem esküszöm meg. Különben sem esküdözöm! - próbálok kihátrálni a szituációból. Bár nem tudom, mit hisz, akkor mégis honnan tudom, hogy mi is ő, ha nem kémkedtem utána?
Lassan elengedem, mikor beleegyezik, hogy nyugton marad. Amíg ez teljesül, el is engedem, és sajnos utána se foghatom le, hiszen épp az előbb ígértem meg neki, hogy nem teszek vele soha semmi ilyesmit. Egész pontosan a küszöbén álltam akkor!
- Rendben. Azért csinálom, mert a vámpírokat és az alakváltókat veszélyes szörnyetegeknek gondolom, akik ellen meg kell védenünk a lakosságot, és azokat, akik túl gyengék, hogy megvédjék magukat. Ez a Vadászszövetség egyetlen célja, érted? Nekik, velük dolgozom, és amit teszek, abban nincs semmi rossz. Úgy képzeld el, mint a természetfelettiekre specializálódott különleges rendőralakulatot. Egyes magas rizikójú szereplőket és kétes alakokat megfigyelés alá vonunk, ezt csinálom én és a csapatom. És igen, ha hibáznak, elkapjuk őket, épp úgy, ahogy mondtad.
Próbálom nem túlságosan véresen és brutálisan lefesteni neki ezt az egészet, de hát lényegében erről van szó.
- Kérdezhetsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Angelina Benett
Vértigris
Vértigris
avatar

Foglalkozás : műkorcsolya oktató / leendő diák
Avatar : Taylor Swift
Hozzászólások száma : 90
Csatlakozott : 2012. Jun. 14.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Hétf. Aug. 24, 2015 4:37 pm

Nem esküdözik, szóval már megtette... hát persze, honnan máshonnan tudhatná egyébként, hogy mi is vagyok? Ez így egyáltalán nem igazságos, Ő szinte mindent tud rólam én viszont semmit sem róla. Vagyis majdnem semmit, hiszen azt tudom, hogy rettenetesen pocsékul tud főzni és igazán rendes és türelmes velem, mivel más már réges rég kidobott volna a lakásából.
Elenged, pedig nem szeretném, igazán megnyugtató érzés volt érezni a bőrét az enyémen, ezért megfogom a kezét, az segít összpontosítani és nyugton maradni. Sokkal jobb lenne ha benne is lakozna egy fenevad, nem csak bennem de azért így is megfelel.
Csöndesen hallgatom, próbálom megérteni, hogy mit miért is csinálnak, és megy is, és nem is.
- Nincsen szükségünk arra, hogy a halandók beleavatkozzanak az ügyinkbe. Nektek is meg vannak a saját szokásaitok, ha valaki rosszat csinál és nekünk is, nincs szükség a beleavatkozásra. Lehet, hogy ti nem is értitek azt, hogy mit miért csinálunk, és csak azokat kapjátok el akik tesznek valami rosszat, pedig lehet, hogy teljesen véletlenül csinálták. Nem mindig tudunk uralkodni magunkon, vannak ösztöneink és ezen nem lehet csak úgy átlépni. - Jó, ez nem kérdés volt, de még nem tudom úgy összeszedni a kérdéseimet, hogy azok értelmesnek hallatszódjanak.
Szomorúan nézek rá, csalódottan, hiszen azt hittem, hogy végre találtam valakit aki jó, de kiderült, hogy ez nem igaz.
- Miért akarjátok beleütni az orrotokat a mi dolgunkba? - Na végre egy kérdés is. - Mi is meg tudjuk védeni a gyengéket, illetve én nem, de a többiek igen. - Elengedem a kezét, ha ő még nem húzta el tőlem azt, és ellépek tőle.
- Készen van a reggelid. - az asztalra teszem a kész gofrikat, mellé pedig tejszínhabot és csoki öntetet, majd bemegyek a szobába és egy ceruzával meg egy rajzlappal térek vissza. Nem akarom húzni az idejét, szóval azt fogom lerajzolni ahogyan eszik.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luukas Richter
Vadász
Vadász
avatar

Foglalkozás : Operátor
Avatar : Alexis Marcelo
Hozzászólások száma : 65
Csatlakozott : 2015. Jun. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Hétf. Aug. 24, 2015 6:42 pm

Meglep, hogy a kezem után nyúl, hogy keresi a testi kontaktust. Ezek szerint ettől nem rázza ki a frász, nem úgy, mint a kötözéstől. Jó lesz megjegyezni. Veszekszik velem, pedig ő is tudja, hogy amit mond, az butaság. Egy ideig tolerálom, még csak közbe se szólok, de aztán elpattan bennem valami.
- Ha nem mindig tudtok magatokon uralkodni, akkor igenis szükségetek van arra, hogy beleavatkozzunk az ügyeitekbe! Amint az alakváltók alakot váltanak, forrófejű ragadozókká válnak akiknek semmi keresnivalójuk nincsen a városban, olyan emberek közelében, akik nem tudják megvédeni magukat! Ki védett volna meg engem tőled, ha az előbb nem tudsz lecsillapodni, vagy ha én nem tudok megküzdeni a tigriseddel? A családomat se védte meg senki, mikor sátorozás közben útban voltak egy épp arra portyázó megvadult falkának!
Mérgesen meredek rá, majd elengedem a kezét, vagy ő veszi el, fogalmam sincs. Elfordulok és a hajamba túrok dühösen. Próbálok lehiggadni, mert igazából a dühöm nem Angelnek szól, és igazságtalan, hogy rázúdítom mindezt. Pedig amúgy soha nem szoktam beszélni róla senkinek, mert senkinek semmi köze hozzá, és nem is akarom, hogy emiatt sajnáljanak, vagy bármi ilyesmi.
- Köszönöm - veszem el a tányért, és a hűtőhöz megyek tejért, meg mogyorókrémért, mindegy, csak csináljak valamit, hogy túllépjünk ezen a veszekedésen.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Angelina Benett
Vértigris
Vértigris
avatar

Foglalkozás : műkorcsolya oktató / leendő diák
Avatar : Taylor Swift
Hozzászólások száma : 90
Csatlakozott : 2012. Jun. 14.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Hétf. Aug. 24, 2015 7:29 pm

Rosszul esik amit mond. Úgy beszél rólunk... rólam, mintha a diliházból szabadultam volna és bármelyik pillanatban bekattanhatnék, hogy aztán átváltozzak, majd tigrisként rá vessem magam, pedig ez nem fog előfordulni sohasem. Ha nem ad kakaót akkor is sikerült volna előbb vagy utóbb lenyugodnom, csak kicsit sokkal hosszabb ideig tartott volna, de ha átváltoztam volna sem bántottam volna őt. Nem próbálom meg elmagyarázni ezt neki, mert már látom, hogy teljesen felesleges szócséplés lenne. Elhatározta, hogy az alakváltók gonoszak és innentől kezdve bárhogyan is töröm magam ezt a gondolatot a fejéből nem tudom majd kiverni sem pedig megváltoztatni.
- Sajnálom azt, ami a családoddal történt. - felelem halkan.
- Nem mindenki saját akaratából lett az ami. - ezt még muszáj hozzá fűznöm, majd átmenekülök a szomszédos szobába, elkapom az egyik macskát, aki panaszosan nyávog föl, hiszen tudja, hogy mit jelent ha elkapom: szekálást. Vagyis nem szekálást, hanem csak szeretgetést, de neki ez nem annak tűnik.
Szorosan magamhoz fogom a kis szőrgombolyagot és a fejére puszilok. Neki legalább lehet, ha Luukashoz próbálnék most valahogy közeledni egészen biztos, hogy a gofri helyett engem nyelne le keresztben.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luukas Richter
Vadász
Vadász
avatar

Foglalkozás : Operátor
Avatar : Alexis Marcelo
Hozzászólások száma : 65
Csatlakozott : 2015. Jun. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   Hétf. Aug. 24, 2015 8:16 pm

- Ja, én is - morgok, mert hát... sajnálom, ami történt aznap éjjel, igen. Főleg azt, hogy semmit se tudtam tenni, hogy megmentsem őket, csak néztem az egész jelenetet, ami alattam zajlott, és megmukkanni se mertem, mert féltem, hogy engem is észrevesznek.
Látom rajta, hogy megbántottam, és hogy nem igazán tud mit kezdeni a kifakadásommal. Megbánom, hogy kinyitottam a számat egyáltalán.
Nem tudom, mit akar mondani azzal, hogy nem mindenki a saját akaratából lesz az, ami. Sikerül lenyelnem, hogy és a fertőzés kinek a hibája, ha nem azé a vérállaté, aki támad? Nagyon büszke vagyok rá, hogy ezt még nem vágom a fejéhez, de hatalmas önkontrollra van szükségem ehhez.
Mire becsukom a hűtőt, már el is tűnik előlem, én pedig egy darabig várom, hátha csak a mosdóba ment vagy valamiért, ami a szobában van, de aztán csak nem jön vissza. Mire benyomom az első gofrit, kijön a kis szürke macska, nem tudom, hogy honnan került elő. Angel két cicája közül ez volt az, amelyik már az elején is jó fej volt velem. A másik pici fehér habcsók csak pislogott és nyervogott, de ez a kis szürke elég bátor volt ahhoz, hogy megismerkedjen velem.
Hát most én fogadom örömmel.
- Mi az, éhes vagy? - kérdezem tőle, és kap egy kis tejszínhabot a kanálról. Miután lenyalogatta, lehajolok hozzá, és felveszem. Ez persze nem tetszik neki nagyon, de addig csitítgatom, mire végül beletörődik a dologba, és még dorombolni is elkezd. Ettől a maradék kis dühöm is elszáll.
- Hol hagytad a gazdádat, hm? - kérdezem tőle, majd elindulok a szoba felé, amerre Angel távozott. Megállok a küszöbön. Teljesen egyértelmű, hogy szomorú, teljesen összetörtem mindazzal, amit mondtam neki.
- Jól vagy? - kérdezem meg halkan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Luukas & Angelina   

Vissza az elejére Go down
 
Luukas & Angelina
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Midnight Tales :: New Age City :: Házak-
Ugrás: