HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Útmutató
Hírek

Vadászok újratöltve, mindenki vessen rá egy pillantást, akinek kedves az élete.



Bedobtunk pár új canont, ajánljuk a "keresd a párját" játék kedvelőinek.



Csak a rangfoglaló ad erőt és mindent lebíró akaratot.



Az oldal nyitott:
2010. december 7-én

STAFF

Demetrius
Admin

Profil - PM

Multi: Jane Bianchi


Rain Phantomhive
Moderátor

Profil - PM

Multik:
Judas
Mavis Rosenthal
Luukas Richter
Chat
Latest topics
» Step by Step - Trevor & Ana
Csüt. Nov. 16, 2017 11:27 am by Trevor Estacado

» Why? - Chloe & Trevor & Ana
Csüt. Nov. 16, 2017 10:37 am by Trevor Estacado

» Alapítvány épülete- Dave & Vero
Hétf. Nov. 13, 2017 10:25 pm by Veronica Thorne

» Greg & Lexi
Hétf. Nov. 13, 2017 9:38 pm by Alexis Clarke

» Autók és egyéb gondolatok - Daniel - DJ
Csüt. Okt. 05, 2017 9:28 pm by David Johnas

» Kronológia
Hétf. Szept. 25, 2017 2:43 am by John Dante

» Derek & John A tigris és az oroszlán
Pént. Szept. 22, 2017 4:28 am by John Dante

» Elmaradt kötelesség - Ms Clarke & John
Pént. Szept. 22, 2017 4:14 am by John Dante

» Hazatérés és egyéb katasztrófák - DJ, Phil, Promi
Szer. Szept. 06, 2017 8:49 am by David Johnas

Top posting users this month
Trevor Estacado
 
Alexis Clarke
 
Veronica Thorne
 
Statisztika
Aktív tagjaink: 35
Lányok: 14
Fiúk: 21

Emberek: 6
Vámpírok: 5
Vérfarkasok: 7
Vérgepárdok: 3
Vérhiénák: 2
Véroroszlánok: 5
Vérpatkányok: 0
Vértigrisek: 4
Vadászok: 3
Holdfázis
CURRENT MOON

Share | 
 

 Shot in the dark - Rain & Vel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Velizarii O'Reely
Jégkocka
Jégkocka
avatar

Avatar : Dro Simoes
Hozzászólások száma : 210
Csatlakozott : 2013. Sep. 29.

TémanyitásTárgy: Shot in the dark - Rain & Vel   Csüt. Jún. 26, 2014 7:20 pm

Arra ébredek hogy koromsötét van, és csörög valami. Automatikusan a zsebembe nyúlok és azzal egy időben fel is nyitom a koporsó fedelét, és felveszem. Egy régebbi ismerős az, akit még Chicagobol ismerek és jött nekem egy szívességgel amit most le is ró azzal hogy közli, pontosan kit és hol keressek, a többi információt átküldi mailen. Megköszönöm neki, és leteszem, aztán kimászok ebből a szörnyű alvó alkalmatosságtól, de ez volt közelebb és bevetődtem a napfény elől. Egyedül vagyok a lakásban, igaz is Eva már biztos rég az irodában van, és elfoglalja magát valahogyan. Én befoglalom a fürdőt, és fél óra múlva frissen megfürödve mászom ki egy törülközőbe csavarodva. A szobámba érve egyszerű, fekete darabokat válogatok ki, egy farmert, fekete csatos széles övvel, és egy fekete pólót mindenféle minta nélkül, és a nyakamba sem csatolom vissza a nyakörvet, az ezüstös fényű tüskék elárulhatnak. Két, könyékig érő fekete ujjatlan kesztyűt húzok fel, és elteszem a fegyverem is. Bár azt még kiegészítem majd, már így is elég halál angyalának tűnök, de nem baj, ez a cél. Ahogy ezzel megvagyok bekapcsolom a gépet, és kinyomtatom azokat amik kellenek nekem, három oldal, és összehajtva elteszem őket. Amíg a nyomtató dolgozik, kihúzom a szemeim, sötéten erősen árnyékolva, és az ajkam is kisötétítem, ma éjjel semmi jóság nem lesz bennem. Nem vagyok különösebben ideges, az elemi indulat forr bennem leginkább, de tudom hogy vége lesz. Legalább háromféle forgatókönyv kering a fejemben ahogy kilépek az ajtón, és elindulok a rejtett fegyvertár felé, hogy kiegészítsem kicsit az öltözékem és senki nem áll az utamba, valahogy furcsa módon kitérnek előlem. A rejtett helységet megcsipogtatom a kártyámmal és bejutok. Választok egy kézi pisztolyt egy Berettát, az kellemesen kézre esik, és egy hosszú csövű vadász puskát, tokban minden alkatrészével együtt. Éppen kifelé igyekszem a szerzeményeimmel, amikor valaki elállja az ajtót, és a körvonalait látom csak, aztán rájövök hogy nem más, mint Rain került az utamba, de hogy honnan került ide.
- Nahát, te itt vagy? - köszönök neki, hiszen kedvelem őt, de ma éjjel nem tántoríthat el ő sem attól, hogy átkiránduljak a másik városba, és bosszút vegyek. Ma éjjel a két áhított halálból az egyik az enyém lesz. Sötét éjszaka lesz, már most imádom.

Megjelenés csak a feeling miatt
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rain Phantomhive
Moderátor
Moderátor
avatar

Foglalkozás : Orvostanhallgató
Avatar : Andy Biersack
Hozzászólások száma : 559
Csatlakozott : 2013. Aug. 15.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Vas. Jún. 29, 2014 11:16 pm

Templomban voltam ma este. Több okból is, egyrészt... Megnyugtat az a hely. Valahogy, valamilyen formában mindig volt bennem némi vallásos hajlam. Elsőáldozók is voltunk Rhysszel, bár ő az utána következő miszticista kis rituálékon már nem vett részt, hiába erőltette anya annyira, még az ő kedvéért sem. Én sosem bántam, a templomok mindig is egyfajta menedéket nyújtottak. Egyesek rikító színű mandalákat bámulva meditálnak, mások búvárkodnak, hogy leljenek némi csendet és békét. Ezek a különös illatú szent helyek azonban számomra olyasmit testesítenek meg, amit máshol nem lelek. Ilyenkor érzem anyát, érzem a rég elfelejtett gyerekkorom kedves emlékeit közeledni. Hálát adni jöttem ma ide a felvételimért, és...
Szentelt vízért a vámpírölő fegyverekbe.
Teljesen letisztult fejjel és kiegyensúlyozott mosollyal sétálok be a Fangtasiába, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog, hogy egy fekete démonkocsiból kiszállva, vállamon egy hátizsákkal a titkos helyiségek felé veszem az utamat. De már megszokták nagyjából, hogy itt járok-kelek. Én vagyok Demetrius kedvenc cicusa, azt csinálok, amit akarok.
Mikor megközelítem a fegyvertermet az utánpótlással a táskámban, látom a benti fényeket elnézve, hogy van odabent valaki. Bent félhomály van csak ugyan, de ez még mindig több, mint ami szokott. A hátam mögött égnek a villanyok, úgyhogy csak a sziluettemet láthatja, aki bent van. Én azonban látom őt. Vel az, és... Nagyon furcsa előérzetem van.
- Csak szentelt vizet hoztam - felelem, és teszek egy lépést befelé. Az ajtó becsukódik mögöttem, mivel elengedtem. Hangos és drámai az amúgy mérnöki pontossággal némára csiszolt zárnyelvek tompa surranása. Nem ijedek meg.
- Mire készülsz? - kérdezem komoly hangon, mert tudom, már csak abból is, ahogy kisminkelte magát, hogy valamire készül. Vel esetében, ha már az arcmimikájára nem igaz, legalább a sminkjére igen: hogy olvasni lehet az arcáról. És a mai valami egészen brutális dolgot vetít előre.
Aggódni kezdek érte. Demetrius szinte egyszerre kötött minket magához két különböző módon, de együtt ismerkedünk és együtt birkózunk meg a természetfeletti lét némely furcsaságaival. Bízom benne és tudom, hogy számíthatok rá, még ha nem is zokogunk egymás nyakában éjjelente. És most az az érzésem, baj van.
- Minden oké? - próbálok továbbra is kiszedni belőle valamit, miközben nem mozdulok az ajtóból, vagyis ha el akar húzni, azt csak a testemen keresztül teheti meg.

-----------------------------


Air above me.
Earth below me.
Water around me.
Fire within me.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velizarii O'Reely
Jégkocka
Jégkocka
avatar

Avatar : Dro Simoes
Hozzászólások száma : 210
Csatlakozott : 2013. Sep. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Hétf. Jún. 30, 2014 10:08 pm

Hosszú éjszaka lesz, de nem bánom. Pont időszerű, és le kell zárnom ezt a dolgot, ahhoz hogy utána ne kísértsen hogy megtehettem volna. Mindig is úgy éltem, hogy amit megtehettem, azt általában meg is tettem, és nem érdekelt a közvélemény, ez a mostani meg amúgy is személyes ügy, éppen ezért fogok elmenni egymagam. Demetrius beleegyezett hogy elmenjek és magamhoz vegyek némi erősítést fegyverek terén, így lejöttem a fegyvertárba, ahonnan egy egész hadsereget fel lehetne fegyverezni szerintem. Van itt minden, kézi fegyverek, hosszú puskák, távcsöves mesterlövész fegyverek, tőrök, lőszerek és speciális fegyverek is, mint szenteltvizes palackok, amiket messze elkerülök, csúnya nyomot hagyna a testemen. Azt meg nem akarom. Aztán ahogy kiválasztottam mit akarok vinni, és gondolatban is végigveszem hogy minden a helyén van és mire lehet még szükségem, egy ismerős sziluett jelenik meg, és be is lép a helységbe, aztán becsukódik az ajtó.
- Jah értem, hát annak nem megyek a közelébe ha nem muszáj, a végén még megárt - mosolyodom el, kisötétített ajkaimmal, bár nem vagyok most sem ellenséges, egyszerűen csak kifejezem hogy ma erős érzelmek vezérelnek, és nem leszek itt. Feltűnő lehet a kiegészítők hiánya, hiszen szeretem őket, és a nyakamban is szinte mindig van valami. Most semmi. A kérdésre meg sem rezzenek, csak felmutatom a mesterlövész puskát amit a kezembe fogok.
- Teszek egy kis kitérőt a szomszéd városba, még hajnal előtt visszajövök majd. Van egy kis dolgom - válaszolok az igazságnak megfelelően, és gonoszkás mosoly kúszik az ajkaimra ahogy elképzelem az eseményeket. Nem mintha annyira gonosz vagy vérszomjas lennék, de bosszút fogok venni, és nem állhatnak az utamba. Ez jár nekem. És ha már egyszer vámpír vagyok, ki is fogom használni, nem én vagyok a tisztesség és a becsület mintaképe. Hátamra veszem a puska tokot és megigazítom a kézi fegyvereket is, a plusz tárakkal amiket eltettem.
- Persze, minden rendben, viszont ne haragudj de mennem kell, ha vissza akarok érni hajnalra, szóval engedj ki légy szíves - állok meg előtte hogy arrébb álljon az ajtóból és kimehessen, hogy ezt a fegyvert a kocsiba tegyem, és végre nekilássak a tevékenykedésnek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rain Phantomhive
Moderátor
Moderátor
avatar

Foglalkozás : Orvostanhallgató
Avatar : Andy Biersack
Hozzászólások száma : 559
Csatlakozott : 2013. Aug. 15.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Kedd Júl. 01, 2014 8:21 am

Hiába mosolyog, viccelődik és viselkedik természetesen, engem nem ver át. A csontjaimban is azt érzem, hogy Vel ma bajba fog kerülni, és meg fog halni. Túl fiatal vámpír még, a harapását sem tudja fájdalommentesen intézni! Tudom, hogy halandóként nem kellett félteni, de ez most egész más. Vele kell mennem, akármire is készül.
- Aha - veszem tudomásul szavait.
Mi lehet a dolga? Demetrius küldte volna el? Ez valami próbatétel? Nem, ha el akar intéztetni valamit, azt nem Vellel csinálja, és főleg nem ereszt engem a közelébe, mert tudja jól, milyen vagyok, és mennyire szeretem Velt, vagyis tudhatja, hogy pontosan ez történne, mint ami most is történik. Mármint, hogy beleütöm a hegyes kis orromat, és belekeveredem a veszélybe.
- Vel, ezzel egy kisebb hadsereget is el tudnál intézni - nézek végig a testére és a ruhájára erősített fegyverein. Az a shotgun ráadásul még egy medvét is átlőne száz méterről. Mégis mire készül?
- Nem - közlöm vele és felemelem a kezem, mely sorompóként zárja el a velem egyidős kisfiam útját a kijárat felé.
- Mi van, ha nem érsz vissza? Ott nem lesz menedéked. Mi van, ha túl se éled, hogy menedéket kelljen keresned? - sorolom a veszélyeket, melyek rá leselkednek.
- Veled megyek. Tartozom ezzel a múltkoriért. Különben is fura vagy. Nem szoktál ennyire udvarias lenni. Valamiben sántikálsz, és a végére fogok járni, mert mint anyád, ez a kötelességem. Úgyhogy várj.
Leeresztem a táskát a vállamról és kiveszek két pisztolyt az egyik vitrinből, hozzá lőszert, ezüstöt. A szentelt víz itt van nálam, ahhoz csupán néhány fecskendőt veszek magamhoz és a kedvenc kis vámpírhatékony nyílpuskámat. Mindezt fürgén és gyakorlottan teszem, mindennek ismerem a helyét, számtalanszor voltam már itt, büntetésből még takarítottam is.
- Mehetünk.

-----------------------------


Air above me.
Earth below me.
Water around me.
Fire within me.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velizarii O'Reely
Jégkocka
Jégkocka
avatar

Avatar : Dro Simoes
Hozzászólások száma : 210
Csatlakozott : 2013. Sep. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Kedd Júl. 01, 2014 8:48 pm

Rain nem áll arrébb az utamból, aminek nem örülök, azt reméltem hamar megszabadulhatok tőle, hogy hamar a dolgom végére járjak, és hajnalban már a megszokott helyemen térjen álom-halálba. Türelmetlenül billenek az egyik lábamra, ahogy nem áll el a szándékétól, és összevonom a szemöldököm, az arcomról minden udvariasság eltűnik, mert meg szoktam erőltetni magam, legalább vele szemben, aki egyetlen olyan társam az öröklétben aki előtt nem kell titkolóznom, és Demetrius máshogyan kötötte meg mint engem, de nagyjából egy korúak vagyunk. Talán ezért kedvelem, talán azért mert az ellentétem, talán... mennyi mennyi talán. Arcom nem tükröz semmit, vámpírszerűen üres lesz, egyedül a szemeimben izzik az eltökéltség, és végigpillantok magamon ahogy szóvá teszi hogy egy fél hadsereget szét tudnék szedni ezekkel. Ez a cél, bár nem a mennyiség miatt, öt ember de mégis egy halál, és a legmélyebb sötétségbe taszítom ma őket.
- Hm, csakugyan. Bár nem annyira készülök, de inkább legyek felkészülve, mintsem meglephessenek - emelem meg a shotgunt, kedvelem ezt a fajta fegyvert, bivaly erős, és akár még egy két lábra emelkedett szürke medvét is át tudna lőni, ha lennének. Bár vérmedvére nem számítok, egyszerű halandók csupán, akiknek rossz napjuk volt.
- Vissza fogok érni. Három-négy óránál több időre nem lesz szükségem, és nem kell ott menedéket találnom, mert a saját koporsómban fogok aludni - jelentem ki mély meggyőződéssel, és ahogy kitárj előttem a karját, ráteszem a kezem, hogy erővel lenyomjam, de végül mégsem fejtek ki erőt. Miért nem? Ha leütném, és itt hagynám, bőven lenne időm, mire észreveszik egyáltalán hogy itt van, de akkor meg Dem ölne meg hogy kezet emeltem Rainre.  Leengedem a kezem, és meglepetten nevetek fel. Természetesen nem szívből jövő nevetés ez, de annyira abszurd!
- Nem Rain, nem vagy az anyám. Nem kötelességed velem jönni, ez az én személyes ügyem, amibe senki nem akarok belerángatni, mert önző vagyok, magamnak akarom az egészet - válaszolok, és leveszem róla végül a kezem, aligha tudnám meggyőzni hogy a múltkoriért nem tartozik semmivel, hiszen ha az a hely olyan lett volna, mint amitől félt hogy lesz, akkor Demetrius is a pusztulását akarta volna, ebben szinte teljesen biztos vagyok.
- Nem tartozol nekem semmivel sem a múltkori miatt - teszem hozzá kis mosollyal, hiszen nem azért mentem vele hogy szívességként visszavárjam, hanem mert egyszerűen csak túl zaklatott volt, és úgy éreztem helyesnek ha vele megyek. Mostanra minden mosoly eltűnt rólam mintha sosem lett volna, és előveszem a kis összehajtott lapokat. Öt vékony lap, öt halál. Rain felé nyújtom.
- Ők már halottak, csak még nem tudják. Mind az ötnek köze volt Nxyia megtámadásához, és ahhoz hogy végül meghalt. Én nem bocsátok meg, és ők velem ellentétben, nem leszek itt örökké hogy szenvedjenek. Reggel már csak emlékek lesznek. Nem akarom hogy velem gyere, mert nem fogom visszafogni magam és te nem szeretsz ölni, nem hiszem hogy látni akarod ezt - teszek hozzá némi magyarázatot, de látom hogy nem vakarhatom le, úgyhogy kényszeredetten sóhajtok fel ahogy ő is magához vesz némi plusz muníciót.
- Miért nem tudsz egyszerűen félreállni? Nem gondoltál még rá, hogy nem véletlenül nem kértelek meg, hogy velem gyere? - kérdezem ahogy végül haladunk kifelé, az egyik dísztelen, jellegtelen, egyszerű középkategóriás fekete kocsi felé, amivel menni készülök, és én vezetek. Ez az én éjszakám. A shotgunt és a távolsági fegyvert a csomagtartóba rakom, és beszállok, megvárom amíg Rain is így tesz. Bekötöm magam és végül indítok. Nem éppen a sebességkorlát alatt haladva suhanok ki a városból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rain Phantomhive
Moderátor
Moderátor
avatar

Foglalkozás : Orvostanhallgató
Avatar : Andy Biersack
Hozzászólások száma : 559
Csatlakozott : 2013. Aug. 15.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Pént. Júl. 04, 2014 9:54 am

- Aha - felelem majdhogynem unottan, amint azt ecseteli, mire is készül, hiszen információt nem közöl, csak próbálja elmaszatolni mindenféle összehányt-vetett mondatokkal a lényeget. - Hány emberre készülsz? - tudakolom inkább, miközben egy ruganyos oldalra billenéssel kitérek a megemelt puska elől, hiszen nem tudom, meg van-e töltve, fel van-e élesítve.
- Reméljük, így lesz, de ha öldökölni indulsz, sose képzeld, hogy pár óra alatt végzel és reggelire itthon vagy. Ezt minden kisvadász tudja - osztom meg vele egykori tanítóm egyik bölcsességét, ami igazából nekem mindig bejött, sajnos.
Megfogva a kezem szinte érzem azt az erőszakos kis bojdulást az ereiben, amint elképzeli, hogy most fellökhetne, félre állíthatna, kiüthetne egész estére. Nem fog. Én viszont sikeresen kizökkentem a nagy mehetnékből anyasági jogot formálva rá, és ez szerencsére elég is ahhoz, hogy átgondolja újra a dolgokat. Én nem nevetek. Halálosan komolyan gondolom, hogy sehova se engedem egyedül, pláne nem a szomszéd városba, pláne nem balhézni.
- Szar ügy - felelem szenvtelenül arra, hogy milyen önző is ő. - Akkor is veled megyek.
Szerencsére nagyjából kitanultam már, hogy hogyan kell Vellel bánni. az előbb, egyszer már elmondtam neki, mit fogok tenni. Minden további ismétléssel csak az időt húznám. Vagy elfogadja, vagy nem, de azt azért tudhatja, hogy ha nemet mond, akkor egyszerűen annyi a különbség az eredeti elgondolásomhoz képest, hogy követem a saját kocsimmal, és nem egy autóban megyünk, hanem dupla annyi üzemanyagot pocsékolunk el, aminek nagyon nem örülnék, mert igazából eléggé környezettudatos vagyok.
A gyér, nagylelkű kis mosolyával nem vesz le a lábamról, most nem. Hamar összekapkodom a fegyvereket, amiket magammal akarok vinni, és amint visszakapom a vállamra a hátizsákot, átveszem a papírokat. Képek, nevek. Megnézem, megjegyzem az arcokat, gyors egymásutánban lapozva végig a paksamétát.
- Mi közük volt hozzá pontosan? - kérdezem összeráncolt szemöldökkel, kritikusan. Vel még nem tudja, de nem fogom hagyni, hogy holmi homályos gyanú vagy himi-humi indok miatt vérengzést rendezzen egy idegen városban, Dem városának közvetlen szomszédságában. Többek közt azért sem, mert ez pont olyasmi, amit Judas is csinálna, és tudom, hogy Vel mennyire megveti azt a fickót, pedig most pont olyasmire készül, ami olyan, mint egy rövidebb út ahhoz az állapothoz, ezer év helyett mindössze ezer napig tartó kirándulás az embertelen őrületbe.
- De, gondolom, azért nem szóltál, mert azt szeretnéd, ha senki se látná a bénázásodat - villantok rá azért egy vigyort, miközben követem a garázsba, és beülök az anyósülésre. - Szép kocsi - jegyzem meg, miközben beszíjazom magam, és ránézek: - Csak vicceltem. Szóval hallgatlak - mutatom fel a papírokat, és várom a kifejtős válaszát annak, mit tudott meg halott kedvese állítólagos gyilkosairól.

-----------------------------


Air above me.
Earth below me.
Water around me.
Fire within me.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velizarii O'Reely
Jégkocka
Jégkocka
avatar

Avatar : Dro Simoes
Hozzászólások száma : 210
Csatlakozott : 2013. Sep. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Vas. Júl. 20, 2014 10:51 pm

- Kedvellek Rain, de néha krvára az agyamra mész... - sóhajtok fel, hacsak nem verem meg és félájultra akkor velem fog jönni így akár el el is búcsúzhatok a magányos akciótól. Nem örülök neki túlságosan, de viszonylag hamar túl teszem magam rajta. A kérdésre csak a papírokra bökök. Öt arckép, és igazából öt golyó de inkább eltúlzom a készülődést, és sosem lehet elég óvatos az ember, felkészülök minden eshetőségre.
- Nem vagyok vadász se kicsi, se nagy. Eddig túléltem, úgyis hogy nem volt aki kövessen engem... - szólalok meg, nem kifejezetten szemrehányóan, de mégis valamiért elmondom, és végül vele együtt indulok meg, van bennem annyi egészséges halálfélelem, hogy nem emelek rá kezet, kb abban a pillanatban lennék halott vámpír.
- Jah, na mindegy, menjünk Anyu - vigyorodom el, és kiballagok a bárból, bepakolok gondosan mindent kocsiba és már el is indulok lassan, kikanyarodok és úton vagyunk a másik város felé ahogy válaszolok neki, de nem nézek rá az utat figyelem leginkább.
- Fejenként is mind halált érdemelne, gyilkosok mind. A kis banda minden tagja megerőszakolta vagy egyéb módon bántotta Nyx testét hogy nyoma maradt, Deanról tudják biztosan hogy benne is volt. A rendőrségi adatbázis szerint lassan két éve csinálják ezt, de többnyire eddig csak krvák voltak az áldozatok, és egy kettő túl is élte azok tették meg a bejelentéseket, és adtak pontos leírást mindenkiről - fejtem ki bővebben és elhagyom a város határát jelző táblát, és kicsit jobban odalépek, lakott területen kívül lehet gyorsabban menni. Közben az utat figyelem, de sehol semmi útakadály.
- Jah persze, biztos bénázni fogok. Légyszíves ne sértegess - pillantok rá egy egészen picit de nem lekezelően, egyszerűen csak kérem tőle. Ha nem teszi meg, az sem érdekel, de meg fogom jegyezni. Mint általában mindig. Egy kis ideig néma csendben haladunk tovább, de nyomaszt a csend, bármennyire is szeretem amúgy.
- A jelentések szerint a Shimonett nevű bár a székhelyük, és a személyzeti bejárót használják a legtöbbet. A szomszédos ház egy lebontásra ítélt romos épület, onnan terveztem sorban kilőni mind az ötöt az "A" terv szerint - osztom meg vele, hiszen elismerem hogy vadász vagyis inkább olyasmi és talán javasol valamit ami a segítségemre lehet ha már eljött velem. Nem fogom hagyni hogy megakadályozza a tervem, ma meg kell halnia öt embernek. Lassan meglátom a másik várost jelző táblát, és lelassítok, nem akarok büntetést összeszedni magamnak, és a belváros felé hajtok, megnéztem már hol van a klub, hol tudok megállni és vészhelyzet esetén kereket oldani is. Begördülök az épület háta mögé, pont egy épület választ el a szórakozóhelytől, és leállítom a motort, és kicsatolom magam. Várakozón pillantok Rainre.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rain Phantomhive
Moderátor
Moderátor
avatar

Foglalkozás : Orvostanhallgató
Avatar : Andy Biersack
Hozzászólások száma : 559
Csatlakozott : 2013. Aug. 15.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Csüt. Júl. 31, 2014 12:58 pm

Szélesen rávigyorgok, elvégre, örülök, hogy kedvel, és nem bánom, ha az agyára megyek. Azt se bánom, hogy morog itt nekem, mint a bolhás kutya. Persze nem várom, hogy tejbetök módjára megköszönje, hogy elmegyek, és vigyázok rá. Az is lehet, hogy a végén majd neki kell kihúznia a bajból engem. De az biztos, hogy nem hagyom magára, vele tartok, akkor is, ha épp hülyeséget csinál. Valami ilyesmi lehet egy barát. Az "anyu" megszólításra mindenesetre felnevetek.
Akármennyire képzett vadász vagyok, gyakorlatilag csak az eskületétel volt már hátra a kiképzésemből, és bármennyi szörnyűséget láttam már, ettől azért kiráz a hideg. Találkoztam Nyxiával, nagyon szép és kedves lány volt, vidám és életszerető... Eleve borzalmas a gondolat, hogy most már halott. Igazából nem tudtam, hogy ennyire erőszakos halált halt. Rosszalló, dühös szemöldökráncolással nézem a papírokat, a képeket, a neveket. Nincs már kedvem viccelődni, ezért Vel kérésének eleget teszek. Láthatja rajtam, hogy feldühített, amit megtudtam. Csikorgatom a fogaimat, miközben Nyxia meggyalázott teste jár a fejemben, és örülök, hogy eljöttem.
Felkapom a fejem, kicsit meglepődve, hogy már ilyen messze járunk New Age Citytől.
- Szóval bekempelsz a szomszéd ház tetejére. Mi van, ha ma éjjel nem bukkannak fel?
Csak elméleti kérdésfeltevés, de minden kisvadász tudja (a mondatnak ettől a részétől megkímélem), hogy...
- Lennie kell egy "B" tervnek.
Ha nincs, akkor kifundálok neki egyet, melynek a lényege főleg az, hogy majd én bemegyek a bárba, és felhajtom őket.
Igazából, mivel semmi hasznom nem veszi, ha csak beülök mellé egy kempingszéken a házromban, amúgy is ezt fogom tenni.
- Bemegyek a bárba - mondom, amint kiszállunk a kocsiból. A fegyverekkel teli hátizsákból útközben kipakoltam, ami biztos, hogy nem kell, marad a két Govermentem és a tőröm. Szerencsém van eleve, ha nem veszik el ezeket tőlem a bár bejáratánál.


-----------------------------


Air above me.
Earth below me.
Water around me.
Fire within me.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velizarii O'Reely
Jégkocka
Jégkocka
avatar

Avatar : Dro Simoes
Hozzászólások száma : 210
Csatlakozott : 2013. Sep. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Vas. Aug. 03, 2014 10:03 pm


A mosolyát viszonzom, de annak ellenére hogy egy korosztály vagyunk nem mindig érzem hogy egy súlycsoport lennénk, bár az eddig infókból kimazsolázva neki sem volt egy felhőtlen gyerekkora. Bár manapság kinek van? Ahogy áthajtok a másik városba, jobbára hallgatok, és néha lopva pillantok Rain arcára, ahogy a neveket és képeket böngészi a lapon. Halálra való mindegyik, és megköszönhetik majd amiért csak megölöm őket, és nem szállok el hogy meg is kínozzam mindegyiket aki csak hozzá ért a halott barátnőmhöz. Furcsa gondolat de hiányzik, és tudom hogy Rain is ismerte, hiszen találkoztak párszor, ezt Nyx is mesélte.
- Tudod, már csak önmagában az is sérti az emlékét, hogy a legtöbb lány akit így molesztáltak prosti volt... Nyx tánctanár volt, de nem prosti - szólalok meg színtelen hangon, ahogy odaérve kiszállok, és előszedem a dobozos fegyvert, a mesterlövész puskát, és két pisztollyal na meg némi extra tárral felszerelkezve csukom be a csomagtartót ha Rain is kiszedte ami neki kell. Elindulok a ház felé, beszélgetni tudunk és nem kell hogy feltűnjön másnak is a jelenlétünk. Átbújok az egyik keresztbe tett deszka alatt és bent már nincs akadály a lépcső aljánál megállok amíg beszélünk.
- Igen, bekempelek és ha hátul kijönnek sorban leszedem mindet. Ez az "A" terv. A 'Z' pedig az hogy bemegyek és halomra lövök mindenkit - kuncogok fel, mielőtt elkomolyodnék.
- Viccen kívül, ha nem jelennek meg akkor bemegyek a bárba, ott kell hogy legyenek hiszen ketten szinte a bár feletti szobába laknak és ha kell velük rángatom ide a másik hármat. Nekem csak ez az öt kell, mást nem akarok bántani - válaszolok komolyan, hiszen rá tudom kényszeríteni őket, agybabrával vagy egyszerűen anélkül, végül is létezik telefon is. Nm tudom mi lesz még ebből de felkészülök mindenre.
- Biztos hogy ez jó ötlet? Bent nem tudlak szemmel tartani ha szükséged lenne rám... - pillantok rá, nem tetszik a terve, de nem akarom lebeszélni se róla, megvárom mit érvel mellette, mert lehet hogy mond jókat is, amik ésszerű és kivitelezhető tervek, nem vagyok én semminek elrontója. Hátrasimítom a hajam, és várom a válaszát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rain Phantomhive
Moderátor
Moderátor
avatar

Foglalkozás : Orvostanhallgató
Avatar : Andy Biersack
Hozzászólások száma : 559
Csatlakozott : 2013. Aug. 15.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Hétf. Aug. 11, 2014 7:22 pm

- Tök mindegy, hogy prostik voltak-e. A legtöbben nem önszántukból azok - közlöm türelmetlenül. Egy időben azt hiszem, én se voltam messze attól a definíciótól, amit úgy nagy általánosságban a prostituáltakra használnak: juttatásokat, pénzt fogad el szexuális szolgáltatásokért cserébe. Bár mindegy, ez nem is igazán fontos most.
Követem a rejtekéhez, úgy surranok, mint egy macska. Nesztelenül és kecsesen bújom át a deszkák között, egyiket se érintem meg. Ennél beljebb azonban nem akarok menni. Végigtekintek a romos épületen, megnézem, hol fog Vel nagy valószínűséggel elrejtőzni, majd lassú, ám jelentőségteljes mozdulattal eresztem vissza a tekintetem rá.
- Nem ölhetsz meg ártatlanokat. Csak ezeket a fickókat. Hiába vagy Dem legkisebb gyermeke, ha megteszed, dobozban viszlek haza - közlöm vele, mert nem tetszik ez a kis kuncogás.
De szerencsére nem gondolta komolyan. Kisimul a morcos és szigorú ránc a homlokomon, bár nem teljesen. Frusztrálttá tesz ez a helyzet. Fel se tűnik, hogy kétszer is sóhajtok, mielőtt bólintanék.
- Igen. Nem lesz. De azt akarom, hogy nézz a szemükbe, mielőtt megölöd őket. Felhozom őket ide.
A nyelvemre harapok, mielőtt kimondanám az anyáskodó folytatást, mely szerint nem olyan könnyű megölni valakit, mint Vel hiszi, akár csinálta már, akár nem, és akár vámpír, akár nem. Eltökéltnek tűnik.
- Messziről könnyű gyilkolni. De ha már meg akarod tenni, légy eltántoríthatatlan, és ne válaszd a legtisztább módszert. Hiszen te mondtad: nem vagy vadász.
Kitartóan nézek a szemeibe, kékjeim feleselnek a zöldjeivel, miközben előveszem a cigimet és kirázok egy szálat a csomagból, és a számba veszem. Meggyújtom. Tovább nézem őt.

-----------------------------


Air above me.
Earth below me.
Water around me.
Fire within me.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velizarii O'Reely
Jégkocka
Jégkocka
avatar

Avatar : Dro Simoes
Hozzászólások száma : 210
Csatlakozott : 2013. Sep. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Pént. Aug. 15, 2014 3:58 am

- Jogos. Tök mindegy, rossz emberrel kezdtek ki, és nem számoltak a következményekkel - teszem hozzá színtelen hangon, nem nagyon kérdezek vissza a Rain hangjából kicsendülő türelmetlenségre, vagy kesernyés felhangra. Vagy csak én vélem hallani? Bemegyünk, óvatosan, alig csapva zajt átbújunk a deszkák alatt és a lépcsőnél megállok. Innen egyenes út vezet a tetőre, seperc alatt fent lehetek még a fegyvertokkal is. Felszalad a szemöldököm a kijelentésére, még mindig nem ismer eléggé hogy tudja, mi az amit komolyan gondolok és mi az amit nem. Nem áll szándékomban mindenkit meggyilkolni akkor egy fikarcnyit sem lennék jobb mint Judas, akit nem túlzottan kedvelek és ezt ő is nagyon jól tudja.
- Csak ezeket akarom megölni, a többi nekem nem kell. Meg amúgy is mondtam hogy nem akarok ártatlanokat - teszem hozzá, mert ez így van, és már mennék is felfelé, de a kijelentésre megakadok és Rainre nézek, hosszan, zöld szemeimben semmi kedvesség vagy megértés nem akad. Ezeknek a férgeknek nem.
- Felesleges. A gyors és tiszta munka híve vagyok, és kérlek ne gyere nekem a tartozol nekik ennyivel szöveggel, mert kurvára nem tartozom nekik semmivel! Ők tartoznak nekem, és most számon kérem rajtuk - vágok vissza, talán élesebben kicsit mint szeretnék, de ez a szöveg kiakaszt, nem akarok itt szarakodni velük, nem akarom hallani a szitkozódásukat és sértéseiket. Felesleges. Állom a pillantását ahogy rágyújt és összeszűkülnek a szemeim.
- Sehonnan sem könnyű gyilkolni, azt hiszem nem tudom? Megtettem, közelről is és távolról is, mert nem volt más választásom, és mert élni akartam, amíg más meghalt. Egészen addig harcoltam amíg a végzetesnek szánt harapásba kis híján bele nem pusztultam. Elhagytam a várost, ami mindent elvett tőlem, de nem felejtettem el, és tudom hogyan kell csinálni és nem érdekel az emberség. Ez az esélyem van hogy rendezzem a dolgokat és meg fogom tenni, lesből. Vagy bemegyek a bárba, nem tudom de nem fogom feleslegesen a locsogásukat hallani, pontosan tudom mit látnék a szemükben és arra nem vagyok kíváncsi. Meg fogom ölni őket, gyilkos leszek, de nem szadista - válaszolok, és ezzel el is döntöm a vitát, felszaladok a lépcsőn, hogy a tetőre érve gyors és szakszerű mozdulatokkal összeállítsam a mesterlövész puskát amit hoztam és elhasalok ott.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rain Phantomhive
Moderátor
Moderátor
avatar

Foglalkozás : Orvostanhallgató
Avatar : Andy Biersack
Hozzászólások száma : 559
Csatlakozott : 2013. Aug. 15.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Szomb. Aug. 23, 2014 9:45 pm

Elismétli, én pedig bólintok. Megértettem. Inkább mondja ki kétszer, mint egyszer sem, elvégre bármikor lehet, hogy meggondolja magát, és mégis mészárlást rendez. A vámpírok amilyen ősiek, annyira szeszélyesek tudnak lenni, ráadásul Vel még nagyon fiatal. Számtalan olyan dolog közbejöhet, ami miatt úgy gondolja majd, hogy mégis jobb lenne, ha rendet tenne, de úgy, hogy azt az egész város megemlegesse. Nagyon szeretem őt, és ezért akarom megóvni, és visszatartani attól, hogy bármi hülyeséget csináljon. Még arra is kész vagyok, hogy magamra haragítsam ennek érdekében. Hiszen ha él, rengeteg időnk van még kibékülni, de ha megölik, ha a város ura elkap bennünket itt egy hadseregre elegendő fegyverrel, ha kiáll a napra, ha bármi történik, ami miatt nem úgy sül el ez a dolog, mint tervezi, akkor már csak a hamvait nézegethetem majd.
- Egyáltalán nem nekik tartozol ezzel, hanem magadnak - szállok vitába vele. Gyorsan érkezik a válaszom, mert el vagyok készülve erre a beszélgetésre bárhol és bárkivel. Ölni rossz. Hosszas kínlódás után tanultam ezt meg, borzasztó éjszakák, gyilkosságok, rémálmok, bűntudat és lemoshatatlan vér árán. akit csak tudok, le fogok beszélni erről.
De emlékszem arra is, amit Ezirius mondott. Néha van, amikor megérdemlik. Néha van, amit nem lehet megbocsátani, és az igazságosztást halálosztást jelent. És valakinek meg kell csinálnia. Vel most nincs abban a lelki állapotban, hogy ezt elmondjam neki, ezért próbálom a lényeget összetömöríteni, mert sürget az idő. Különben egyáltalán nem bánt, hogy Vel felemeli a hangját. Megértem, hogy dühös, feszült, és ideges. Hiszen gyilkolni készül, olyankor én is kifordultam magamból. De ez is csak azt mutatja, hogy mennyire felfokozott érzelmi állapotban van, és hogy ösztönből cselekszik. Márpedig a bosszú hidegen jó.
Nyitom a számat, hogy feleljek. Végig rázom a fejem, mert nem erre céloztam, de... Megakaszt a "gyilkos leszek, de nem szadista" kijelentése. Én szadista lennék? Szadista, amiért úgy akarom csinálni, hogy látom őket, és látom az én igazságomat beteljesülni felettük a haláluk pillanatában? Mindenesetre a habozásomat kihasználja, és faképnél hagy. Mérgesen fordulok utána, a lábam az alsó lépcsőfokra teszem, de... végül nem megyek utána.
Begyalogolok a kocsmába, úgy, hogy Vel számára is tökéletesen látható legyen, amit teszek. Nem lennék boldog, ha végül nagy mérgében engem lőne le, nem pedig azokat a rohadékokat. Italt kérek (noha eszeben sincs beleinni), és felmérem a terepet, hogy ki merre van, ki micsoda, és mekkora erővel rendelkezik. Amellett, hogy igyekszem a saját erőmet (Demetrius hatalmát és a jeleit rajtam) eltitkolni, nyugtázom, hogy a sarokban az a faszi, aki agresszívan fűzi a vele szemben ülő nőt, egy gepárd, és az, aki épp talán az exnejével vitatkozik amott némi pénzen, egy Velnél 4-5 évvel idősebb vámpír. Ami még érdekesebb, az, amikor megpillantom az egyik fickót a papírokról.
A neve Rolph, egy kecskeszakállas, piercingekkel telelőtt fülű srác full feketében. Épp a mosdóból jön kifelé. Nem tudom, hol lehetnek a kis barátai, de a legjobb módszer arra, hogy kiderítsem, ha előcsalom őket, nem?
Úgyhogy fogom, és kirakom elé a lábam, mire hasra vágódik, mert persze nem veszi észre időben, annyira pötyög a telefonján.
- Mi a krva... - szisszen fel, miután beverte az állát a padlóba, és a könyökét a felboruló székbe, amiben meg akart kapaszkodni.
Mielőtt bármit is tehetne, lehajolok a telefonjáért, és megnézem, kivel üzizgetett épp. Elsőre zavaros, ráadásul végig se tudom olvasni, ugyanis ráveti magát a térdemre, és ledönt engem is.
- Add vissza! - kiált rám, és elkezd végigmászni rajtam, de nekem eszemben sincs visszaadni neki a zsákmányt. Feltartom a kezem, benne a kütyüvel, és lerugdosom magamról a fickót, majd felpattanok és elhátrálok tőle.
- Higgadj le, Rolphy! - kiáltok rá, és hátratúrom a hajam, hogy lássak is valamit.
Szemlátomást megrökönyödik azon, hogy tudom a nevét. Ő még mindig a földön van, de hátranyúl a derekához. Csakhogy amit keres, az nincs ott (köszi Vel, a zsebtolvaj-leckékért). Ekkorra felfigyelnek ránk a kocsmában többen is, és Rolph ezt ki is akarja használni, de megvillantom előtte a pisztolyát (a dzsekim takarásában), mire nyugton marad. Igaz, még mindig a földön. Okos. Egy mosollyal dicsérem meg, hogy ilyen jó fiú.
- Hol vannak a kis barátaid, hm? - kérdezem tőle.
- Nem tudom, miről beszélsz - felel ő, és lassan felkel. Látom, hogy a keze valami fegyver után motoszkál, és van is egy jókora, tömör üveg sörös korsó pár centire a karjától, de vetek egy gyors pillantást a telefonra, amit még mindig a kezemben tartok. Végigpörgetem a beszélgetést. Face-en zajlik, Vel egy másik célpontjával. Nem sokat értek belőle még most se, a részletekért végig kell olvasnom az egészet, de az kiderül, hogy "újabb szállítmány" érkezett, a "szokásos helyen" van, és hogy "nagyon kis tüzes, még harapott is".
Felkapom a fejem, és az ablakon kipillantva Velt keresi a szemem a sötétben. Ezzel azonnal elárulom, hogy nem vagyok itt egyedül, ráadásul vagyok olyan ügyes, hogy szem elől tévesztem Rolph barátunkat. Aki nem is habozik, lecsap a sörös korsóval a halántékomra.
Zúgó fejjel zuhanok neki a pultnak, de szorosan markolom a telefont és kapaszkodom, hogy ne essek el. Velnek jó szögben van most a csávó, az útját sem állom, le tudja lőni. Ezzel megvédene engem, és mivel nem tudja, hogy mi a helyzet, eggyel kevesebb célpontja lenne.
Néha rohadtul szeretném, ha Dem gyermekeivel is tudnék kommunikálni.

-----------------------------


Air above me.
Earth below me.
Water around me.
Fire within me.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velizarii O'Reely
Jégkocka
Jégkocka
avatar

Avatar : Dro Simoes
Hozzászólások száma : 210
Csatlakozott : 2013. Sep. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Kedd Szept. 02, 2014 8:27 am

Vérfürdőt nem fogok rendezni, de megtorlom amit meg kell, amit megkövetel a jó érzésem, és mivel már idáig eljutottam, nem hátrálok meg, fűt a düh de nem válok óvatlanná, és nem lankad a figyelmem, ezernyi dolog kering a fejemben most is, ahogy a korlátnak dőlve állok, és hallgatom Raint. Macska zöld szemeimben nyoma sincs megértésnek vagy bárminek is, ami jelezné hogy egyet értek vele, mert nem. Ebben nem, és nem engedek a magam igazából. Nem az ő kezéhez tapad annyi vér mint az enyémhez, neki nincs joga ebbe beleszólni, semmi köze hozzá.
- Nem érdekel, oké? Akkor önző vagyok. Tartoznak nekem egy élettel. Egy kiváló nő halt meg miattuk, akit szeretni tudtam volna! - felelem, és már nincs bennem az az iszonyú őrjöngés, a néma düh, ami hajt, nem emelem fel a hangom, legalábbis nem nagyon és igyekszem nem mutatni hogy szétvet az izgalom és indulat. Chicago... Ösztönlény vagyok, de van amiben nem. Bár az is igaz hogy most nagyon akarom a halálukat és most azonnal, de mégis kivárok. Hosszú még az éjszaka.
Egy pillanatra megakad, én meg felszaladok a tetőre, hogy készenlétbe helyezzem magam, és a puska összeszerelése után elhasalok, hogy beállítsam a távcsövet, mert azzal mégis csak jobban létok mint szabad szemmel, és nem akarom elszalasztani a célpontot sem. Látom Raint bemenni a bárba és már most rossz előérzetem támad, valahogy nem hiszem hogy balhémentesen meg fogja úszni az estét, és sikerül bármit is szolidan elintéznie. Nekem sikerült volna ha nem jön velem, de így... Hát meg kell oldanom, nehezítő munkakörülmény. Elmosolyodom, ahogy megjenik egy ismerős alak is, az egyik. A szőkehajú. Tom. Nohát, csak nem gyűlnek a madárkáim. Rá zoom-olok a távcsőre és az ablakon át halovány mozgást veszek észre. Nem habozok, meghúzom a ravaszt, és a szőke szépfiú hangtalanul csuklik össze. Megadva nekem az első elégtételt. Bár ő nem volt nehéz eset. Rolph sem lesz. Engem az a három érdekel, akikkel meg kell küzdenem majd, akik harcolni akarnak az életükért. Mindhiába.
Végül úgy döntök, nem várom meg míg kijönnek már csak azért is, mert aggódom Rain miatt, és Demetrius rajtam verné le ha bármi baja is lenne. Azt meg nem akarom. Most nem, így hát bemegyek én is. Igazán figyelemre méltó jelenetre érek be, és a fejem verem a falba, hogy miért nem ütöttem le Raint még otthon. Ez kellett nekem? Ahogy eldől a földön, látom hogy nem lesz nagyobb baja. Közelebb megyek, és ahogy felnéz még pont láthatja hogy a fegyverem Rolph halántékának nyomom, és meghúzom a ravaszt. Nem rebben meg a szemem, és nem bánom meg a tettem. Körülnézek újúlt fenyegetés után, de nem látok senki mást, így felhúzom Raint.
- Mégis micsinálsz? Azért jöttél hogy segíts, nem azért hogy megölesd magad! - korholom, kissé ingerülten. Aztán, elteszem a fegyverem, de nem messzire, és ahogy terveztem kitör a pánik, az emberek fele kifelé kezd rohanni, menekülnek, a másik fele marad, félve vagy kíváncsian nem érdekel. A hátsó ajtó felé veszem az irányt.
- Ha valaki telefonhoz nyúl, lődd le légyszíves - jelentem ki jól hallhatóan, hiszen nem akarok meglepiket. Kettő mínusz már így is van a javukra, és ez reggelig ötre fog rúgni. A hátsó ajtóhoz megyek, hogy a belső lépcsőn felmehessek az emeletre de még oda se érek, kivágódik az ajtó, és egy fekete biztonsági tag jelenik meg. Legalábbis annak tűnik, pedig csak egy gyilkos, mintás pólóban ez lerí róla. Végigmér, és elvigyorodik, azt hiszi nem vagyok neki ellenfél. Meghagyom ebben a hitben.
- Megölted két emberünket, kisfiú. Dean holtan akar  - közli a nyilvánvalót mély, reszelős hangon, fenyegetően fölém magasodva. Nem zavar hogy sokkal magasabb nálam.
- Nem volt nehéz, még egy ilyen kisfiúnak sem - vigyorodom el, de nem túl szélesen. Nem akarom a fogaimat mutogatni. Még nem. Azt majd később.
- Ha holtan akar, jöjjön ide és csinálja maga - kötöm az ebet a karóhoz. Ez nem tetszik neki, persze hogy nem. Nem lep meg, elhajolok előle, látványosan, mintha idegesítene és zavarna a jelenléte is. Zavar is. Rabolja a drága időmet.
- Dean nem ér rá ilyesmire - reccsen rám, de nem hátrálok meg.
- Akkor rám fog. Téged is megölhetnélek és észre sem vennéd. De nem érsz annyit te mocsok - húzom el  a szám, és villámgyorsan gyomrom rúgom, a bakancsommal, éppen hogy meggörnyedjen és duplaököllek vágom nyakon. Hosszú órákig lesz eszméletlen.
- Fel tudsz jönni velem, vagy megvársz itt? - pillantok Rainre, most nem a kedves én vagyok, nem az, aki képes mindig cigizni, és még humora is van. Most a túlélő vagyok, aki a volt városomban voltam.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rain Phantomhive
Moderátor
Moderátor
avatar

Foglalkozás : Orvostanhallgató
Avatar : Andy Biersack
Hozzászólások száma : 559
Csatlakozott : 2013. Aug. 15.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Vas. Szept. 21, 2014 11:26 pm

Na jó, ez... Ez! Egy pillanatig azt hittem, tekintetem megtalálja majd Velt a szomszéd épület tetőjén, de rá kell döbbennem, hogy igazából olyan eszméletlenül közel van, hogy még azt is pontosan hallom, mikor húzza meg a ravaszt.
Kíméletlenül és hidegvérrel.
- Ne! - kiáltom, bár a hangom zavart, hiszen a fejem kótyagos az ütéstől és eszméletlenül fáj is. Felsértette ez a barom a szemöldököm, szerintem kiszakadt a piercingem. Bár még mindig jobban jártam, mint Rolph, akinek az egész agyveleje kiszakadt, hála Velnek.
Elfordulok, nem is akarok odanézni, de még mielőtt összeszedhetném magam, vagy egyáltalán feltápászkodhatnék, Vel talpra ránt. Megfogódzom a pultban egy pillanatra. A szemem sarkából a hullát nézem a lábaink előtt, a másikból pedig a csapost, akire sajnos rá kell fognom a fegyvert, hogy nehogy hátra rohanjon a sajátjáért, vagy teszem azt, a telefonért. Nem mintha bárkit is lelőnék, aki telefonálni mer, mert hiszen éppen erről pofáztam az előbb Velnek, de ezt a kis monológot most nem fogom elölről kezdeni.
Kicsit nehezen gondolkodom logikusan, de a telefont a kezemben lecserélem a saját pisztolyomra, hogy így már kettővel két irányba célozhassak. Az egyik masszívan a csaposon van, a másik a nagy darab fickón, aki felbukkant Vel előtt. Idegesen állok, és csak arra várok,hogy Vel tudtára hozhassam az információt, ami a birtokomba jutott, de ez nem a megfelelő pillanat. Egészen addig nem jön ez el, míg Vel kicsit se kooperatív képpel verbalizálja a maga fura, veles módján, hogy jobb lenne, ha szépen inkább megkeresném a gyermekmegőrzőt. Ez kicsikét felbosszant, mert eszemben sincs, mert lehet, hogy a fickóval szerencséje volt, de kezd egyre nagyobb lenni a káosz, és a városból aligha jutunk ki zökkenőmentesen ezek után.
- Elraboltak még egy lányt! - szakad fel belőlem, amint végre méltóztat idefigyelni rám. - Nem ölheted meg mindet, meg kell találnunk! OTT MARADSZ! - üvöltök rá a csaposra, aki megint nekilódul, és én, hogy nyomatékosítsam a parancsot, belelövök az egyik whiskybe a polcon, mire hangos robbanással törik össze az üveg. A fickó erre lebukik a pult mögé, ami hát, igazán okos dolog volt tőle, csak én éppen annyira nem örülök neki.
- Gyerünk innen - fordulok vissza sürgetően Velhez, mert nem tudom, minek akar felmenni, ezt már nem sikerül összeraknom a fejemben, de nekem elég egyértelmű, hogy itt nem kellene maradnunk.

-----------------------------


Air above me.
Earth below me.
Water around me.
Fire within me.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velizarii O'Reely
Jégkocka
Jégkocka
avatar

Avatar : Dro Simoes
Hozzászólások száma : 210
Csatlakozott : 2013. Sep. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Szomb. Okt. 11, 2014 1:01 am

Nincsenek valami jó előérzeteim, így miután Rain bevonul a klubba nem sokkal később utánamegyek és áldom ezért a józan eszem, Demetrius így is meg fog engem ölni ha meglátja hogy baja esett a szerelmének. Főleg hogy nem is kellett volna velem jönnie, még mindig nem fér a fejembe ez a dolog, és ahogy felette állok hogy végre lelőjem ezt a rohadékot még van képe rám szólni hogy ne tegyem. Ha nem teszem meg, akkor ő lő le minket és azt meg nagyon nem akarom, így sem lesz egy könnyű kör ez az egész, nem is képzeltem. Mennyivel egyszerűbb lett volna ha otthon marad, és végülis, ellököm a hullát, mivel csak útban van, és felrántom Raint is, hogy végre álló helyzetbe kerüljön és valami hasznát is vegyem. Aztán sok időm nem marad, mivel jön egy izomagyú lefelé, és azt gondolja hogy olyan könnyedén el tud intézni, amit benézett hiszen könnyűszerrel leütöm, de nem bízom el magam lesz ennél még nehezebb dolgom is és nem hiszem hogy minden ennyire jól menjen. Aztán zöld szemeim visszarebbennek a fiúra, és végül megakadok azon amit mond.
- Mi? Van még egy náluk akit... ? - akadok fent ezen a dolgon, és beleolvasok a telefon beszélgetésbe, miközben Rain a pultost próbálja ott tartani ahol van. Ezek a mocskok.... ökölbe szorul a kezem egy pillanatra ahogy a feljáró felé indulok.
- Kiszabadítjuk ha ki tudjuk - válaszolok neki, majd megállok és visszafordulok.
- Fel akarok menni hátha itt vannak, és kiszedhetünk belőle valami információt... fedezel? - kérdezem és megvárom a válaszát ezúttal mielőtt elindulnék, és nem adok esélyt az ellenségnek, mert magam indulok el, és kinyitom az ajtót. A lépcső néma és zordan meredek, de nem érdekel, körbekémlelek, még véletlen sem akarok meglepetést, és végül felszaladok, amennyire csak halkan egy acélos negyvenessel lehet szaladni. Odafent a kis folyosóról három ajtó nyílik, és még egyiken sem rontott ki senki, ami nem éppen a legjobb jel, mert azt jelenti hogy talán nincsenek itt. Közelebb óvakodom az egyikhez de semmi mozgást nem észlelek egyenlőre.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rain Phantomhive
Moderátor
Moderátor
avatar

Foglalkozás : Orvostanhallgató
Avatar : Andy Biersack
Hozzászólások száma : 559
Csatlakozott : 2013. Aug. 15.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Szomb. Okt. 25, 2014 2:20 pm

Végre idefigyel rám! És átadtam az információt, a legfontosabbat, ami megváltoztatja minden ma éjjeli tervét. Látom, kell egy kis idő, amíg feldolgozza, pedig időnk van legkevésbé. Körülnézve ebben a késdobáló kocsmában, így másodszorra, hogy fel is fogom amit látok, nem rémült arcok sorakoznak előttem. Sokkal inkább unottak, fásultak. Nem rohan senki az ajtó felé, nem siet senki az asztal alá vagy a budiba elbújni pisztolyom láttán. Talán itt ez a normális, mindennapi program? Este meg csak durvább, mert a vámpírok is beszállnak a buliba?
Mit kellene tennem? Itt maradni, és biztosítani, hogy senki ne értesítse a zsarukat? Bár azt hiszem, amúgy se fogják. Pont lesz-rják. És nem hiányzik nekik ide a rendőri figyelem sem. Sokkal inkább el tudom képzelni, hogy inkább egy helyi banda tör ránk, vagy esetleg falka...
Úgyhogy fogom magam, és Vel után iramodom. Tekintetem és a pisztoly csövét rajtuk tartva, de már fölfelé haladok én is a keskeny és meredek lépcsőn. Már csak azért is, mert nem hagyhatom Velt egyedül, elvégre azért jöttem, hogy vigyázzak rá és az emberségére (is). Mert az oké, hogy messziről fejbe lő néhány arcot, de mi van, ha közben elkapják? Ha belebotlik pár vámpírba akik nem 1, hanem akár csak 50 évesek? Ott aztán annyit lövöldöz amennyit csak akar, nem fog segíteni. Vel még nem tudja ezt, de én sajnos igen.
Fent csend van, úgyhogy én se szólalok meg, tekintetem végigjárja a három ajtót. Mint valami nyomorult szerencsekerék játékban, csak tippelni tud az ember, hogy melyik mögött van valaki és melyik mögött nem. Miközben Vel az egyikhez odamegy, a másik kettőt tartom szemmel. Vagy itt vannak, vagy nem, de jobb minél előbb kideríteni. Intek fejemmel, ha Vel talán megerősítésre várna vagy valami, hogy menjen és nézze meg, ott van-e akit keresünk, bár nem hiszem. Vérállatként könnyedén kiszagolhatnám, de így nem, nem akarom Demetrius képességeit sem bevetni, hiszen egyrészt rájönne, mit művelünk, másrészt mások is megéreznék rajtam az erejét. Jobb így. Egyelőre.
Az ajtó mögött, amelyiknél Vel áll (bal szélső), tényleg nincs semmi mozgás, viszont a középső mögött elhangzik pár idegen nyelvű rövid mondat férfiak szájából. A legszélsőben (jobb szélső) pedig már nincsenek: annak az ajtaja lassan kinyílik, de nincs mögötte semmi, csak a huzat mozgatja. Ami azt jelenti, hogy nyitva van az ablak, pedig elég hideg éjszakánk van. Az ösztön mozdít előre, mikor elindulok a nyitott ajtó (jobb szélső) felé, és a szedett-vedett irodán átcsörtetve, a szálló, koszos szürke függönyök között kinézve látom is, hogy néhányan épp egy Nissan terepjáró felé sietnek. Az egyik visszanéz és észrevesz, lebukom a lövés elől, ami az ablakkeretet találja el.
- Vel, ezek meglépnek!
Az ablak alatt parkol a kocsink. Nem olyan magas az emelet, hogy nyakunkat szegjük. Úgyhogy fogom magam, és lehuppanok a betonra, majd bevágódom a kocsiba, remélve, Vel követ. A Nissan közben túlpörgetve, kerékcsikorgás közepette kivágódik a parkolóból.

-----------------------------


Air above me.
Earth below me.
Water around me.
Fire within me.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velizarii O'Reely
Jégkocka
Jégkocka
avatar

Avatar : Dro Simoes
Hozzászólások száma : 210
Csatlakozott : 2013. Sep. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Hétf. Dec. 01, 2014 12:17 am


Figyelek a szavaira de nagyon nem örülök neki, nem számítottam rá hogy még hajkurászni is kelljen egy másik csajt hogy megmentsük. Legyen csak Rain  a megmentő hős, engem nem érdekel a meló de mégsem mehetek el mellette csak úgy, és ahogy az emeletre szaladok, viszonylag gyorsan és halkan gyanús csend fogad, olyasmi ami nem jelent túl sok jót, így minden érzékemmel figyelek és meredten az ajtóra és amögé koncentrálok. Még három... és végzek. Kell nekem ez a három halál, hogy megfizessem a tartozást. Öt ilyen mocsok... Elképesztő hogy élnek ilyenek. Az élet romlott, jobb lesz nekem a halál. Nem hallok túl sok mozgást és végül Rain be is nyit a maga kedves módján és a harmadik szobába lépünk. Az ablak nyitva, huzat van ez csak egyetlen dolgot jelent, méghozzá azt hogy meglépnek azok a nyomorultak. Rain-el szinkronban ugrom az ablakhoz készen arra hogy bármit szarrá lőjek ami nekünk akarna jönni de  csak egy kifaroló nagy fékcsikorgással járó autót látok. Gondolkodás nélkül vetődök ki az ablakon és ügyesen bukfencbe érkezem, amit már emberként is meg tudtam csinálni, és nem foglalkozok Rain kérdő pillantásával. Nyilván nem gondolt bele, de nem vagyok egy szent, soha nem is voltam. A kocsinkhoz szaladok és már vágódok is be az anyósülésre, mivel én lőni akarok. Kirobbanunk a nissan után és a tankjára célzok és a kerekére. Nem akarom végső soron hogy felrobbanjon, mert Anyu jóvoltából még hős lovagot is kell játszanunk. Ahhoz meg kell nekem egy rohadék legalább élve. Hogy kiverjem belőle hol van az a lány. A belvároson át, sikátorok hadán száguldunk át, de végül kilövöm mindkét jobb oldali kerekét és csikorogva, forogva esik neki egy ház oldalának.
- Na jó, szerezzünk infót.... - jelentem ki mielőtt kivágódnék a kocsiból, és egy halom kuka mögé ugrom, fedezékbe. Nem vagyok ostoba, onnan figyelem őket. Az egyik ajtó kinyílik és tántorogva mászik ki valaki fegyverrel a kezében. Vérzik, beindít a vére szaga. Romlott, és mégis vonz... kiszárad a szám.
- Akurvaisten.... hé. kifelé.... - morran az egyik, ahogy körbekémlel, utánunk kutatva. A másik is kiszáll, és végül a harmadik is megerőlteti magát. Az egyiknek gyenge a lába. A másik kettő tovább szalad, a gyenge láncszemre utazok. Rávetem magam.
- Gyerünk kivele, hol van a búvóhelyetek? - vicsorgok rá kedvesen ahogy a falhoz nyomom. Köhög és nem válaszol egyből, mire drága bátyám módszereit alkalmazva megcsavarom a tökét.
- Aaaaaa... - trillázza. - A shhidler... uhhhhcáába azzzz a.....bbbééérhááázzz - nyögi kivégül, eléggé eltorzult, vörös fejjel. Elmosolyodom, egészen kedvesen. Aztán elroppantom a nyakát. Élettelenül hullik a földre a lábaim elé. Szánalmas.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rain Phantomhive
Moderátor
Moderátor
avatar

Foglalkozás : Orvostanhallgató
Avatar : Andy Biersack
Hozzászólások száma : 559
Csatlakozott : 2013. Aug. 15.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Szer. Dec. 24, 2014 2:06 pm

Kezdem magam valami vacak akciófilmben érezni. Olyasfajtában, amit sose szerettem, de néha Rhysszel megnéztünk egyet-kettőt a kanapén henyélve. Előbb lövöldözés, aztán autós üldözés, és lövöldözés még. Vel nem céloz valami jól, bár nem hibáztatom, hiszen kissé nehéz úgy, ha rángatják a kocsit alattad. Jobb szeretek autóval menekülni, mint üldözni, erre most rájövök, de nem gond, mert nem tudnak lerázni a rohadékok. Végül csúnyán ütköznek egy épülettel, én sikerrel vágódok be melléjük, felborítva egy kukát (b-ssza meg, a fényezés... ja, nem az én kocsim... akkor mindegy).
Nem követem Velt, csak kinyitom a kocsi ajtaját és amögül fedezem csőre töltött pisztollyal.
- Mindenki maradjon a helyén! - förmedek rájuk, és közben azon agyalok, hogyha Dem most látna, tuti, hogy egy életre kiábrándulna belőlem. Fogalmam sincs, mit keresek itt, és egyre kevésbé érdekel Vel vendettája. A lányt akarom kiszabadítani, semmi más célom nincs. Emiatt és csakis emiatt nem vagyok annyira dühös Dem legkisebb gyermekére, hogy most azonnal faképnél hagyjam. Mert megmentünk egy életet. Öt másik árán, de van, amikor egyenértékű a csere.
Nagyon ismerős az a mozdulat, amivel Vel megszorongatja a fickót, akit a falhoz vágott. Kiráz a hideg, ahogy látom. Egy pillanatra olyan, mintha csak Judas nyers brutalitását látnám, amivel nem egyszer volt már szerencsém szembesülni. Ez nem jó. Nagyon nem. Vel még túl fiatal, hogy ennyi hidegvér legyen benne.
Az infó begyűjtése után visszavágódom a kocsiba, ami megúszta pár karcolással az üldözést. Mivel ez egy idegen hely, fogalmam sincs, merre van a Shidler utca, de az okostelefonok korában ez már semmiféle gondot nem jelent. Perceken belül odaérünk. Egy kísérteties, több szintes lepukkant épület előtt vagyunk, bedeszkázott ablakokkal.
- Hányan vannak még a listádon? - kérdezem Velt, mert tökre nem is számolom már, hogy kiket miért mészárolt épp le. El fogok vele beszélgetni erről. Vagy majd Demmel, hogy beszélgessen el erről a kicsi fiával, ha nem akar még egy olyan pszichopatát, mint a legnagyobb kicsi fia.
Bemegyünk a házba, hiszen a bejárati kapu nyitva van. Huzatos az épület, de a környéken sem igen él senki, szóval meglehetős kihaltság uralkodik erre felé. Nem csoda, hogy ezt a helyet választották a kínzások színhelyéül.
- Hallod ezt? - üti meg a fülem valami, amit ő már biztosan hall egy ideje, mert az én érzékeim még így is kissé gyengébbek egy igazi vámpírénál, hiába vagyok egy olyan erős vámpír szolgája, mint Demetrius. A távolból zokogás és ostorcsapások hallatszanak. Vagy legalábbis némi töprengés után arra a következtetésre jutok, hogy csak ez lehet.

-----------------------------


Air above me.
Earth below me.
Water around me.
Fire within me.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velizarii O'Reely
Jégkocka
Jégkocka
avatar

Avatar : Dro Simoes
Hozzászólások száma : 210
Csatlakozott : 2013. Sep. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Szer. Dec. 24, 2014 10:20 pm

Ez az egész már most rosszabb mint valami zsé kategóriás film, de nem megyek innen haza addig, amíg el nem intéztem a maradék kettőt. Akik elmenekültek. Dean és az a mocsok. Az autós üldözés viszonylag hamar véget ér, és a kukák közt landolnak, míg mi nem, hiszen Rain időben fékez és nagy örömömre fedez a kocsiból, hogy ne lőjenek szarrá és közben nem érdekel mit gondolhat most Rain, de biztosra veszem hogy nem túl bodlog attól amit művelek, de a jóisten bssza meg nem kértem hogy idejöjjön.
Ahogy a falhoz paszírozom az egyiket, akit elkapok a gyenge lába miatt, felébred bennem az agresszió és ezt jól példázza hogy megszorongatom az illetőt, mint ahogy nemrég Judas tette velem - amiről Rain mit sem tudhat - és már dalol is a madárka, hogy megtudjam amit akarok, hogy hol van az a csaj, és a hadibázisuk, ahol rejtőzködnek és ahol a piszkos kis ügyeiket intézik. Felidegesít az egész de nem engedhetem meg magamnak hogy ideges legyek, megnyugvást kényszerítek magamra és ahogy visszavágódok a kocsiba megvárom míg Rain megtalálja a helyet ahová menni kell, és ahogy odaérünk felmérem. Körbecikázik a pillantásom, mindenre figyelek amire szoktam, és amire eddig szükségem volt. Merre van ablak, milyen magasan, hány kijárat lehetséges, honnan lőhetnek ránk, és hányan.
- Még ketten. Dean és Tomy - válaszolok szűkszavúan, nem öltem feleslegesen eddig, a három meghalt, és másnak legjobb tudomásom szerint nem lett nagyobb baja. Betartom az ígéretem, nem vérengzek, csak az a kettő kell még nekem. És leteszem a fegyvert én is. Egészen addig amíg újra meg nem sértenek, olyasmivel amit meg kell torolnom. Bár nem igen van ilyesmi mostanában. Nyxia óta nincs. A bejárat nyitva van, és arra felé indulunk de nem engedem le a fegyvert, kész vagyok bárkire és bármire lőni ami él és mozog de megtorpanok kicsivel Rain előtt mert valamit hallok. Valami csattanást. Összevonom a szemöldököm, és összenézek Rainnel. A zokogás már félre érthetetlen, és így biztos vagyok benne hogy megtaláltuk amit kerestünk.
- Menjünk. Te a lányra koncentrálj, a többiekre én figyelek. Fedezlek majd - mondom neki ahogy a falhoz simulok, és elindulok óvatosan, remélem ő is követ. Amennyire csak tudok halkan araszolok előre, kerülve a feltűnést. Így is elég nagy port vertem már a jelenlétemmel fel. Ahogy a zokogás és csapkodás közelébe kerülünk hallgatózom, és megpróbálom felmérni hogy mégis hányan lehetnek bent. Remélem az a két mocsok ott van, a többi nem érdekel igazán, és három különböző lépést hallok, plusz ugye a lány. Ujjaimmal némán jelzem Rainnek is hogy hárman vannak, plusz a lány. Az ajtó elé perdülök és berúgom, azonmód térdre is vetem magam, hiszen a fejemre céloznak ha céloznak és így messze elsüvít majd a golyó, míg az enyém célba is talál. Legalábbis az egyiknek a vállába lövök, és beljebb vetődök a szobába, ahol nem épp szívderítő a helyzet. Dean és Tomy ismerős pofájába nézek, és a lányra aki a falnál áll reszketve, illetve most már inkább csak lóg a bilincseken, amiket a falban lévő kis karikához erősítettek. Felhorgad az agresszióm megint, de nem engedek.
- Úgy moccanjatok meg hogy a fejetek lesz a következő ami szétloccsan a falon - közlöm velük a hírt és beljebb jövök, sakkban tartom őket amíg Rain is bejön és reményeim szerint a lányhoz sétál hogy ő legyen a megmentő, a herceg fehér lovon. Neki úgyis jól áll.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rain Phantomhive
Moderátor
Moderátor
avatar

Foglalkozás : Orvostanhallgató
Avatar : Andy Biersack
Hozzászólások száma : 559
Csatlakozott : 2013. Aug. 15.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Szer. Feb. 04, 2015 1:20 pm

- Oké - veszem tudomásul Vel indítványait, amelyek nem is tűnnek hülyeségnek, úgyhogy nem vitatkozom. Két elrablóval elbír, bár azt nem értem, hogy ki a harmadik a szobában, talán egy új társ, nem tudom. Csak remélni merem, hogy nem egy újabb fogoly.
Sürgetném a dolgokat, hogy a faszér' lopakodik itt, mikor a lány kiáltásai és az ostorcsapások úgyis elnyomnak minden hangot, csak az időnket vesztegetjük, és addig a lányt akár halálra is korbácsolhatják. Öt ütést számolok meg, mire odaérünk, ebből legalább 4 felesleges lett volna, ha egyből felrohanunk.
Végre Vel berúgja az ajtót, én pedig a falhoz lapolva várok, majd a pisztolyom előre szegezve én is bevetődöm az ajtón, olyan gyorsan, amennyire csak tudok, ki is kerülök a célkeresztből. Tekintetem a lányra szegezem, meztelen, vörös csíkokkal és vérző sebekkel tarkított fehér bőrére, kócos, derékig érő barna göndör fürtjeire. Rémes állapotban van.
- Mindjárt kiszabadítalak, tarts ki - mondom neki csendesen, és megnézem a bilincset, de kulcs kell hozzá. Biztos, hogy ott van valamelyik baromnál. Rájuk szegezem a pisztolyt én is.
- Ide a kulcsot! - követelem, majd sürgetően oda is lövök az egyiknek a lába elé. - Mozgás, ne szarakodjatok!
Végül megkapom az áhított kulcsocskát, amivel le tudom végre szedni a lányt a falról. Leveszem a dzsekim és betakarom vele, majd az ölembe veszem, és elindulok vele kifelé, az meg, hogy Vel mit kezd a díszes kompániával, nem az én dolgom.
Lent beültetem a lányt a kocsiba és beülök mellé hátra. Magamhoz ölelve tartom és próbálom megnyugtatni. Találok egy takarót, azt is ráborítom, és ajánlom Velnek, hogy hamar vágódjon be a vezető ülésbe és takarodjunk haza innen.

-----------------------------


Air above me.
Earth below me.
Water around me.
Fire within me.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velizarii O'Reely
Jégkocka
Jégkocka
avatar

Avatar : Dro Simoes
Hozzászólások száma : 210
Csatlakozott : 2013. Sep. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Csüt. Feb. 05, 2015 9:23 pm

Végre! Végre célegyenesben vagyok, és már nem kell sok hogy a maradék kettőnek is a fejét vegyem persze jelképesen, nekem az is elég ha elpusztulnak végre. Szégyen az ilyennek léteznie, bár... nem mondok semmit. Jelenleg én sem vagyok több egy gyilkosnál, aki csak a vérszagra megy és az áldozatait várja. Mert azt várom, ezt a kettőt. És azt a szerencsétlen aki még részt vesz ebben. Rain is betör a szobába utánam, és egyből a lányhoz lép én meg fedezem amíg a bilincs-el szarakodik, hiszen kell hozzá a kulcs azt meg valamelyik mocsok rejtegeti. Tomynál van, és végül oda is adja Rainnek, az én szemem ezen a kettőn jár csak, a harmadik kicsit sem érdekel. Ahogy végül Rain kimegy a lánnyal, magunkra maradunk és nem is titkolom hogy ez volt a tervem. Hasba lövöm Tomyt vérezzen csak el lassan és Dean felé lépek.
- Te vagy az utolsó, ugye tudod? - villantok rá egy ragadozó mosolyt, és szerintem ez Deannak is tudatosul, hiszen egyik cimborája sem vette fel a telefont hogy hol késnek. Kirúgom a kezéből a fegyvert eltörve ezzel a csuklóját is, nem kell az most neki. A falhoz lököm, keményen csattan és szerintem itt érti meg hogy kár volt ujjat húznia velem, mert szemében megjelenik valami ami nekem nagyon tetszik. Persze szájal, hogy ő aztán a nagylegény, na persze. Én meg a húsvéti nyuszi vagyok. Elhúzom a faltól, és a térdhajlatába lépek, hogy csak reccsenjen. Az üvöltése kellemesen hat de tudom hogy nincs sok időm. Tomy sajnos nem halt bele elsőre így egy kést hajít felém amit késve veszek észre és nem bírom elkapni így az alkaromba áll. Kihúzom és megpörgetem ahogy visszadobom, ez fájt bssza meg! Az ő torkában áll meg a penge, és már csak egy marad. Az utolsó. Aki a lábaim alatt nyöszörög a törött lábával.
- Annyit se érsz hogy lepuffantsalak mint egy rühes kutyát - vetem oda neki és felegyenesedek, a lábam után kap, de a másikkal rálépek a kezére, mire elenged és végül eltöröm a nyakát, megvárom míg fennakad a szeme és elszáll belőle az élet. Gondosan körülnézek, a fegyvereket elteszem azok mindig jól jönnek és leszaladok a lépcsőn, és bevágódok a vezetőülésre, kicsit ugyan később, mint amire Rain várt volna.
- Végeztem. Menjünk haza - indítok, és hátrapillantva tolatok ki, hogy beleolvadjak az éjszakai forgalomba.
- A lánnyal mi a helyzet, hogy van? - kérdezem ahogy sebességbe teszem a kocsit.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rain Phantomhive
Moderátor
Moderátor
avatar

Foglalkozás : Orvostanhallgató
Avatar : Andy Biersack
Hozzászólások száma : 559
Csatlakozott : 2013. Aug. 15.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Kedd Feb. 17, 2015 11:10 pm

- Éppen ideje volt - morranok rá Velre, amint beül a kocsiba. Sötéten villognak kék szemeim. Remélem, nem képzeli, hogy nem tudom, miért késlekedett. Szórakozott azokkal az állatokkal, ami őt nem teszi kisebb állattá. - Kimulattad magad? - eresztem meg azért, miközben találkozik a pillantásunk, amint hátrafordul.
Lepillantok a lányra, bár pontosan tudom, mi a helyzet vele.
- Elájult. Otthon kórházba visszük.
Hagyom, hogy elteljen néhány hosszú perc, miközben Vel elindul a városból kifelé vezető útra. Ha szüksége van navigációra, majd intézi, nekem mindkét kezem foglalt jelenleg és nemigen akarok mozdulni. A lánynak így is fájdalmai lehetnek, de ha még mocorgok is, miközben fogom, a sebei csak kidörzsölődnek. Ha ez az én kocsim lenne, lenne benne elsősegélydoboz, de hát nem az és nincs semmi ilyesmi, még egy kis vodka se a fertőtlenítéshez (vagy a fájdalomcsillapításhoz), már kerestem.
- Na és milyen érzés? Megszabadítottad a világot öt féregtől - szólítom meg végül Dem legkisebb gyermekét, akit pillanatnyilag nem sokkal látok különbnek a legidősebbtől, ami nem jó jel. Egyáltalán nem jó jel, és nem is annyira poén, mint amennyire talán tűnik.

-----------------------------


Air above me.
Earth below me.
Water around me.
Fire within me.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velizarii O'Reely
Jégkocka
Jégkocka
avatar

Avatar : Dro Simoes
Hozzászólások száma : 210
Csatlakozott : 2013. Sep. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Csüt. Feb. 19, 2015 10:59 pm

- Jól van, siettem ahogy tudtam - sóhajtok fel ahogy beindítom a kocsit, kitolatok és már suhanunk is a főúton, hogy hazafelé vegyem az irányt. Az alkarom vérzik kicsi, de majd harapok valamit, és begyógyul szinte azonnal.Erre majd visszatérek ha alkalmasabb lesz az idő. Nem követ minket senki, se zsaruk se mást nem veszek észre a visszapillantóból, csak Rain elítélő pillantását.
- Nem mulatás volt... - válaszolok ahogy kikanyarodok a new age-be vezető útra és megnyomom a gázt hogy mihamarabb odaérhessünk, mert elegem van ebből az éjszakából. Amit tettem az jogos volt, és nem csak a vakvilágba kirándultam ide el, hanem igenis terveim voltak, amikben nem szerepelt Rain, és a hősködni akarása, és emiatt kissé megnehezült a dolgom. Azt az üldözőst részt egy az egyben ki akartam hagyni. Na mindegy, túl vagyunk rajta.
- Oké, akkor majd akkor a St Patrick felé megyek - biccentek az a legnépszerűbb kórház, és ott biztos ellátják majd  csajt. És Rain lelke is nyugodt lehet. Az enyém már az, sikerült megnyugodnom, a vezetés kifejezetten jót tesz, ezt jó lesz megjegyeznem hosszabb távra.
- Nem érzek semmi különlegeset. Bosszút vettem Nyxért, most már nyugodt vagyok - válaszolok ahogy pillantásom találkozik egy fél pillanatra Rainével, aztán tovább nézek előre. Nem vagyok zaklatott vagy ideges. Egyszerűen csak megtettem amit kellett, bár lehet ő nem érti meg, és láttam mi van a szemébe írva. Egy állatnak tart, akár csak én tartottam annak a bátyámat. Micsoda fura egybeesés nem? Végül olyan leszek, mint ő? Nem... nem akarok. Én jobban akarom csinálni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rain Phantomhive
Moderátor
Moderátor
avatar

Foglalkozás : Orvostanhallgató
Avatar : Andy Biersack
Hozzászólások száma : 559
Csatlakozott : 2013. Aug. 15.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Csüt. Feb. 19, 2015 11:42 pm

Nem érdekel, ahogy morog. Sietett, ahogy tudott, nem mulatott... Nem a fenéket nem. Láttam az arcát. Láttam, hogy gondolkodás nélkül ölt. Láttam, hogy halálosan hidegen hagyja a lány, egyszerűen, felőle meg is dögölhetett volna szegény. Nem veszem le Velről a szememet. A kék ékkövek lassan kidörzsölik fehér kriptaszökevény bőrét, annyira bámulom. De érezze csak. Érezze sokáig.
- Nyugodt vagy mert hidegvérrel megöltél hat embert. Kettőt különös kegyetlenséggel és csak rajtam múlt, hogy nem öltél meg még többet - közlöm vele a tényeket, majd hirtelen váltok: - Dem azt mondta, jogász leszel. Tudod, ez hány év letöltendővel egyenlő? Életfogytiglannal. Tekintve, hogy vámpír vagy, az elég hosszú idő.
És még nem fejeztem be. Sőt, még el se mondtam, ami valójában a fejemben jár ezzel kapcsolatban.
- Teljesen normális, ha most még nem érzel semmit. Talán sokkos vagy. De nemsokára fogsz. És akkor két dolog történhet.
Kicsit előre hajolok, hogy biztos legyek benne, hogy figyel. Mert jól figyelnie kell rám. A lány megmoccan a karomban, de nem tér magához. Bár, mostanra már talán csak alszik, nem eszméletlen.
- Vagy rájössz, hogy amit tettél helytelen volt, mert az önbíráskodás a legrosszabb fajta igazságtétel, ami létezik... Bár, egyben a legédesebb is, csak olyankor úgy hívják, bosszú. Vagy rájössz, hogy valójában élvezted. Élvezted puszta kézzel megölni azt az utolsó kettőt. Élvezted végigölni azokat, akik szerinted bűnt követtek el. És azt fogod kívánni, bárcsak még több efféle alakon torolhatnád meg a saját vagy mások sérelmeit. Tudod, mi fog akkor történni? Engedsz a benned tomboló bestiának. Ami előbb-utóbb elkerülhetetlen, hiszen mióta csak átváltoztál, megtagadod a természeted. Nem igaz, hogy semmit nem érzel. Egész egyszerűen hazugság, mert valamit érezned kell. És fogsz is, idővel. De ne felejtsd el Vel - váltok hangszínt, és kicsit hátradőlök, hogy befejezzem a szónoklatot:
- Demetriusnak van már egy ámokfutó gyermeke. Semmi szüksége még egyre.

-----------------------------


Air above me.
Earth below me.
Water around me.
Fire within me.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velizarii O'Reely
Jégkocka
Jégkocka
avatar

Avatar : Dro Simoes
Hozzászólások száma : 210
Csatlakozott : 2013. Sep. 29.

TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   Csüt. Márc. 12, 2015 11:34 pm

Nem magyarázkodom tovább, nem fogom elmesélni minden borzalmas részletét az életemnek, ahogyan azt sem hogy amit tettem miért és hogyan tettem meg. Lelőhettem volna, de nem... nekem ennyi nem volt elég. Nem sokat gondolkodtam azon, hogy meghúzzam-e a ravaszt de nem öltem meg mindenkit, csak azt akik a célpontjaim voltak.
- Ötöt, a hatodik csak útban volt, és leütöttem. Azt az ötöt öltem meg, akiért elindultam, senki mást. Tartottam magam ahhoz, amit megígértem - vágok vissza mert nem rajta múlt hogy nem szedtem több áldozatot, hanem saját magamon. Alig hiszem hogy meg tudott volna állítani ha tényleg beindulok. Vámpírként talán, de az előéletem is hozzáadva meglehetősen veszélyesebb játék ez. A kijelentésére csak biccentek.
- Annak készülök majd igen. És tudom jól mivel jár, de mivel nálam vannak a bizonyítékok, nem ítélnének el akkor sem, ha törvény elé kerülnék - válaszolok neki, és nem mondom meg, hogy Dem tudott erről. Hogy elengedett, a saját felelősségemre, és lesz még vele erről egy beszélgetésem. Nem lelkesít, de túl leszek rajta hamar, ez vigasztal. Ahogy előrehajol, figyelek rá, nem vagyok sokkos, azt már kinőttem amikor egy két halál sokkot okozott. Mondhatni a legnagyobbat semmi nem tudja felülmúlni, amikor majdnem az én vérem fojt el úgy, mint nemrég ennek az öt féregnek a vére. Azonban a szentbeszéde idegesít és csak azért nem taposok bele a fékbe, mert a kezében van a lány, aki nem érdemli meg hogy többet szenvedjen, és Rain alá szoruljon ha befékeznék. Kivillan a fogam, ahogy elhúzom a szám kissé idegesen.
- Szerintem te ne akarj nekem szentbeszédet tartani arról, hogy mit kellene éreznem és mit nem, megvan nekem a magam baja. Nem élveztem, elégtételt érzek, nem élvezetet és nem akarom megismételni, oké? Nem fogok engedni, nem akarok olyan lenni, mint Judas és nem is leszek. Akkor már most kifeküdnék a napra, mert egyszerűen nem akarok úgy élni. Rendes életet akarok ha már kaptam még egy esélyt és a bosszúhoz jogom volt. Még a vámpír protokoll szerint is. Nem fogom elfelejteni, ne aggódj. Elég lecke volt nekem Judassal... - morgom ahogy befordulok a kórházhoz.
- Vidd be a lányt, én itt megvárlak - teszem üresbe a kocsit, és amíg ő távol van elszívok egy cigit. Kering a fejemben amit mondott, és kapaszkodót keresek hogy tényleg nem vagyok olyan mint a bátyám. Előkapom a telefonom, és írok egy sms-t a teremtőmnek, miszerint sürgősen beszélni szeretnék vele. Ha visszajön, akkor indítok, és haladok tovább.
- Hazavigyelek vagy a Fangtasiába? - kérdezem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Shot in the dark - Rain & Vel   

Vissza az elejére Go down
 
Shot in the dark - Rain & Vel
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 Similar topics
-
» Lány + Fiú + Sivatag = ???
» Dark Ravens
» Nini-Well, a tévelygők és megtérők városa
» Whispers in the dark - [Wanda&Thanos]

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Midnight Tales :: Bárhol a nagyvilágban - lezárt játékok-
Ugrás: